Főrendiházi irományok, 1875. I. kötet • 1-51. sz.

Irományszámok - 1875-24

134 XXIV. SZÁM. törvényhatósági bizottsága egyszersmind a különböző természetű községi vagyon kezelése iránt intézkedésre is hivatott lévén, minthogy ezen teendő a helyi közigazgatás intézésével a legszorosabban összefügg: az önkormányzatnak a hivatkozott törvényekben érintett gyakorlása a fővárosban sokkal terjedelmesebb és szélesebb alapokon nyugvó, r int a megyei törvényhatóságokban. Bizottsági közgyűlésünknek hatásköre tehát nemcsak az önkormányzat gyakorlására és az állami közigazgatás közvetítésére, hanem — a mi az érintett két fogalomnak szükségképen egyikében sem foglaltatik: — a városi vagyon kezelése iránti intézkedésre is kiterjed. A fővárosi törvényhatóság végrehajtó közege: a tanács, a közigazgatás vezetésén felül a községi vagyont is saját felelősségére kezeli, — a polgármester ellenben nem a közigazgatás önnálló intézésére, hanem csak a tanács működésének vezetésére van hivatva; és igy mig a tanács a megyei administratióban hason hivatással biró alispánénál kiterjedtebb hatáskörrel bir, addig a polgármesteri és alispáni hatáskör oly eltérő természetűek, hogy egymással párhuzamba is alig állithatók. Elégségesnek véljük m. t. képviselőház ezen átalában ismeretes néhány vonásnak vázolását a megyei és városi, de főkép a fővárosi törvényhatósági szerkezet, — és az azokban létező közigazgatási orgánumok eltérő tervezetének igazolására ; — s ezzel együtt kifejezést bátorkodunk adni azon erős meggyőződésünknek, hogy akkor, a midőn a törvényjavaslat ezen különbségektől eltekintve, az összes törvényhatóságok tekintetében ugyanegy intézményt kivan életbe léptetni: ezen szervezés a különböző érdekek figyelembe vételén nem alapul s igy azok mindegyikének egyenlő kielégítésére sem vezethet. És ez nem csupán elmélet, de egyszersmind gyakorlatilag is fontos kérdést képez. Mert főképen a főváros az országos ipari, kereskedelmi és művelődési érdekek központját képezvén, minthogy közigazgatási működés közvetve az egész országra is kihat, — kétségtelen, hogy ezen különleges helyzeténél fogva nem csak a megyei, de a városi törvényhatóságokétól is eltérő közigazgatási szervezetet igényel. A főváros ezen helyzetét méltánylá maga a törvényhozás is a fővárost érdeklő minden intézkedései által; méltánylá különösen akkor, a midőn az 1870: 10. és az 1872 : 36. tczikkben a községi és közigazgatási ügyek ellátására az egyebütt létezőktől jelentékenyen különböző közegeket és különböző eljárási rendszert látott czélszerünek behozni. Ellenkezni látjuk m. t. képviselőház a törvényjavaslatot — indokolásában nyiltan kifejezett egyenes czéljával, az önkormányzat megszilárdításával is, mert higgadt megfontolás után szilárd hitünkképen kijelenthetjük, hogy az abban megállapított szervezet életbe léptetésével az önkormányzat nem megszilárdítva, de legalább a fővárosban alapjaiban megrendítve volna. Nem czélunk vitatni, hogy a megyei törvényhatóságokban az administrativ ügyek intézése körül állítólag tapasztalt érdek el etlenség mennyiben teszi szükségessé az önkormányzatnak a közigazgatási bizottságok által mintegy kényszer útjáni fentartását vagy megvalósítását, annyi azonban további bizonyítást nem igénylő tény, hogy az önkormányzati elem befolyásának hiánya, mely a törvényjavaslat indokolásának egyik főpontját látszik képezni, a fővárosban soha még érezhető nem volt. Sőt mint az igazságnak megfelelő dolgot — önérzettel elmondhatjuk, hogy a közügyek közvetlen ápolása körül egyes polgárok részéről az autonómiának nagyobb áldozatok sehol nem hozattak, mint a fővárosban. A folytonos működésben levő szakintézeti és házi bizottmányok működése, nem különben az egész kerületi eloljárósági intézmény fényes bizonyitéka fővárosunkban az autonom közigazgatás iránti érdekeltség éber voltának, mely leghathatósabb rugóját épen azon sokoldalú igényekből nyeri, melyek mind a polgárság közvetlen befolyása utján várják kielégittetésüket. A közigazgatási bizottság felállítása folytán azon egyenes befolyás, mely ma a fővárosi bizottságot illeti, megszűnnék, illetőleg a 10 választott egyénre lenne korlátozva, maga a közgyűlés pedig — a közigazgatásnak ezentúl főtényezőjekép tekintendő közigazgatási bizottság-