Főrendiházi irományok, 1872. VIII. kötet • 399-433. sz.
Irományszámok - 1872-418
130 . CDXVIII. SZÁM. a) hogy habár a társulat kárpótlási igényei alaptalanoknak találtattak, mindamellett a ministerium szakközegei már ez alkalommal kijelentették, miszerint különösen a Mező-Laborcz határszéli vonalat az engedélyezés alkalmával erre előirányzott költséggel kiépiteni, a később felismert geológiai nehézségek folytán— teljességgel lehetetlen volt; b) hogy habár azon 17^2 havi időveszteség, mely a Vidrány határszéli vonalrészre nézve eredetileg megállapított Vö0" a( i emelkedés kivihetlensége folyán az utóbb engedélyezett VéO-ed emelkedés törvényhozási tárgyalása (1871. XXXVIII. törvényczikk) által okoztatott kártérítési jogczímet szintén nem képezhet, mindamellett ezen a kapcsolatos homonna-krasznibrodi vonal építését is hátráltató körülmény tagadhatlanul nagy mértékben befolyt az épitési alap kimerültségére ; c) hogy ámbár a társulat az e vasút engedélyezése után kibocsátott költségesebb szabványterveket, melyek a kárpótlási igény egyik nevezetesebb czímét képezték, önszántából, tehát megtérítési igény nélkül alkalmazta, mégis ez által a különben is kifogástalanul épített pálya — közvetve az államkincstár javára is — értékében nem jelentéktelenül emelkedett; d) hogy az 1871. XXXVIII. törvényczikkben kikötött refundálások és építkezések által az eredetileg megállapított szükségletre fenmaradó épitési alap oly összegre olvadt le, mely a névleges 40,000 frt helyett a síkpályákon szokásos mintegy 36,000 frtnyi biztositásnak felel meg; e),hogy a társulat nem csak az alagutnál, hanem az V^-es emelkedésű vonal megkísértett kivitelénél is, a 200 méteres kanyarodás törvényhozási engedélyezése (1873. XXIII. törvény czikk 1. §.) előtt rendkívüli s csakis vis majornak talaj donitható veszteségeket szenvedett; s végre f) hogy mindezen és egyéb itt nem emiitett viszásságok mint pl. a német-franczia háború stb. daczára, a társulat eddig a legnagyobb áldozatoktól és koczkázattól sem riadt vissza, hogy engedélyokmányszerű kötelezettségeinek eleget tehessen, sőt az engedélyeseknek már kiutalványozva volt alapítási nyeremény is utólag épitési czélokra fordíttatott. Mindezeknél fogva a kormány a fentebb említett kivételes rendszabályt helyén nem látván, 1873. évi október hó 24-én kijelentetett a társulatnak, hogy miután a kormány nincs azon helyzetben, miszerint a törvényhozás engedélye nélkül a társulat által kért segélyt nyújthassa, legközelebb egy törvényjavaslatot fóg az országgyűlés elé terjeszteni, melynek elfogadása esetében az építkezések befejezésére még szükséges kiadások fedezése remélhetőleg biztosított leend. Minek következése lett, hogy a részvényesek legközelebbi közgyűlése újabb 400,000 frt hitelt nyitott, melynek, valamint az osztrák kormány és az illető pénzintézetek által nyújtott előlegek s egyéb műveletek segélyével a társulat azon helyzetbe jött, hogy az alagutat m. é. május hó 30-án megnyithatta. Az állami segélynek ekként s egyidejűleg az osztrák kormány részéről is — történt kilátásba helyezése folytán az épitési alap beszerzésével megbízva volt pénzcsoportozat nevében a es. kir. keresk. és ipari hitelintézet szintén késznek nyilatkozott az e beszerzésnél elért 2.500,000 frt hasznot a társulat rendelkezésére bocsátani azon esetre, ha az ezen összegen felül még mutatkozó hiánylati összeget a két állam akként biztosítja, hogy a részvényesek kamat-igényei terhetlenül hagyassék. t .>..'• Ezen, a közhitel érdekében mindenesetre megfontolandó ajánlat szükségessé tette, hogy a segélyezés módjára nézve a cs. kir. kormánynyal egyetértő eljárás kisértessék meg, minek folytán még Tisza Lajos volt közlekedési minister a ministeri tanács beleegyezésével az érdekelt osztrák ministerekkel személyes érintkezésbe lépett s azon megállapodásra jutott, hogy előzetesen a társulat könyvei megvizsgáltassanak, különben pedig a czélba vett segélyezés czíméül és alapjául egyesegyedül az alagutnál tagadhatlanul és rendkívül nagy mértékben beállott vis major, illetőleg az engedélyezés alkalmával ezen alagutra előirányzott összegen felül tényleg felmerült több költség fogadtassék el.
