Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-205
CCV. SZÁM. 25 A c), alatt előforduló különbség oka, hogy Poroszországban a járási becslőbizottság, mely 4—10 tagból állott, a becslőbiztos vizsgálati utazásaiban részt vett, s ezeknél valamint minden tanácskozás alkalmával is, annak tagjai napidijakban és útiköltség megtérítésében részesittettek, Magyarországban a költség-előirányzat értelmében a járásválasztmányi elnökök éi tagok díjazása addig, mig azok csak tanácskozásra hivatnak össze, mellőzhetőnek találtatott, mivel az elnök a törvényhatóság, a tagok a földbirtokosok bizalmából választatnak, részint pedig egyénileg jogosítottak, s megvárható, hogy ezen tisztet ingyen viseljék, még pedig annál inkább, mivel ha nem laknak is a tanácskozás helyén, de nem is laknak attól távol. Nagyobb költségeik csak akkor lesznek, midőn mint osztálysorozó küldöttségi tagok a járásban hónapokig faluról falura utaznak. — Épen azért akkor, s csak is akkor rendes napidíj és útiköltség megtérítésében részesittetnek. Az e) alatt előforduló mérnökök költsége 1.108,351 frttal, Magyarországban egészen mellőztetett, mert az itt elősorolt 12,600 frt csak a felszólalások megvizsgálására van szánva ; a Poroszországra vonatkozó tételben azonban körülbelól 500—600 mérnök költsége foglaltatik, kik az osztályba-sorozásnál a földrészletek térfogatát kimérték, feljegyezték és kiszámították, mely eljárásra ott szükség volt, mert a térképeken és a földkönyvben a birtokok nem birtokrészletenként, hanem csak művelési ág- és dülőnkint voltak kimutatva, tehát az osztályok válvonalait mérnökileg kellett a mezőn is s a könyvben és térképen is megállapittatni. — Ez eljárás nálunk mellőzhető, mivel itt a birtokok részletenkint vannak kimutatva, azért azoknak határvonalai, illetőleg térfogata elég támpontot nyújtanak arra, hogy azok szerint az osztálybasorozás eredménye a telekkönyvbe bejegyeztethessék, és abban az osztályok területe is előtüntethessék. A C) alatt elősorolt költségek közti különbözet, mely Poroszországnál több mint 4 millió többletet mutat fel, onnan ered, hogy Poroszországban akkor az ország keleti tartományaiban egészen uj katastert kellett készíteni, mert eddig nem létezett; a nyugati tartományokban már létezett részletes kataster pedig revideálandó volt. Ezen terjedelmes munkának az adott rövid határidő alatti elvégzésére öt éven át folytonosan 3000—3600 mérnök és segéd volt alkalmazva. Ámbár az országnak körülbelól 2 / 3 része katasterileg részletesen felmérve még nálunk sincs, s igy tulajdonképen azt részletesen fel kellene méretni, annak most eszközlése mégis mellőzhető, mivel a részletesen még fel nem mért községekről az ideiglenes kataster készítése alkalmával concrctalis térképek és ideiglenes katasteri telekkönyvek készültek. Nemcsak, de ezeknek nagy részéről tagositási térképek és földkönyvek is léteznek, melyek a tényleges állapothoz idomitva a pillanatnyi szükségnek meg fognak felelni. Ezen átidomitás, illetőleg kiigazítás költsége a kiszámitási munkák költségével együtt, mint fentebb kimutattatott, 1.334,906 forintot tesz. A Xl-ik szám alatti mellékletben Összeállittatám Nyugat-Európa több államának XT. s/.. egyenes adórendszerét részletes kivonatban. Valamely adórendszer átalakításánál ugyan a legfőbb figyelem mindenkor és mindenütt az illető ország politikai, közművelődési, gazdasági viszonyaira fordítandó. De mind e mellett az előrehaladottabb államok példája sem téveszthető szem elől. — Es pedig nem csak azért, mivel hosszú tapasztalatoknak eredményét rejti az magában, hanem azért is, mivel az ujabbkori közlekedési s forgalmi viszonyok közelebb hozták a népeket egymáshoz, az egyiknek viszonya átszövödik a másikéba s bizonyos gazdasági solidaritást s összefüggést idéz elő közöttük;. Könnyebb tájékozás és az eszmék lehető tisztázása végett elég legyea a közlött adórendszereknek s az azok hátteréül szolgáló gazdasági viszonyoknak némely sajátságait kiemelnem. Francziaországban nem a kivetési százalék, hanem a földadó főösszege állapíttatott meg az országgyűlés által, mely azután általa felosztatott az egyes megyékre (département), a megyei tanács (conseil départemental) által az egyes kerületekre (arrondissements) s a kerületi tanács (conseil FŐRENDI IROMÁNYOK IV. 1872/5. * í
