Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.
Irományszámok - 1872-220
258 CCXX. SZÁM. H. §. Oly földrészletek, melyek a 10. §-ban felsorolt mívelési ágak valamelyike szerint kezeltethetnének, de tényleg azok egyike szerint sem használtatnak, azon mívelési ágba sorozandók, melybe azelőtt tartoztak, s ha az ki nem nyomozható, a melybe a velők határos vagy legközelebb fekvő hasonminőségü földrészletek tartoznak. 12. §. A becslés az egész állam területén egyidejűleg hajtatik végre. E czélból a pénzügyminister az országot kerületekre s ezeket lehetőleg egyenlő becslőj árasokra osztja fel. 13. §. Rendszerint minden egyes becslőjárásra egy tiszta jövedelmi fokozat készíttetik, melynek tételei pénzértékben fejezik ki az illető minőségi osztály holdankinti tiszta jövedelmét. De ha a tiszta jövedelemre befolyással biró viszonyok egy becslőjárás területén belől annyira különbözők, hogy az egész becslőjárásra ugyanazon egy tiszta jövedelmi fokozat czélszerüen nem alkalmazható, a becslőjárás több osztályozási vidékre osztandó fel, melynek mindenikében külön osztályozás alapján külön tiszta jövedelmi fokozat készitendő. Minden mívelési ágban annyi osztály állítandó fel, a mennyi a tiszta jövedelemre tényleges befolyással biró gazdasági és értékesítési viszonyok különbségei szerint szükséges. Az egyes osztályokba mindazon földrészletek soroztainak, melyek minőségük szerint a megfelelő osztály jellegével birnak. Egy mívelési ágban azonban járásonkint, illetőleg osztályozási vidékenkint legfeljebb nyolcz minőségi osztály állitható fel. 14. §. Az osztályok jelzése végett mívelési ágankint az osztály jellegét leginkább kitüntető mintaterek jelöltetnek ki oly számban , hogy minden község határában az ott előforduló osztályok legalább egy-egy mintatér által legyenek képviselve. 15. §. A föld tiszta jövedelme a termés, a terményár és a gazdálkodási költségek évi átlagai szerint számíttatik ki. 16. §, A föld tiszta jövedelmének kiszámításánál a termés és a gazdálkodási költség következő módon veendő fel: a) Szántóföldek terméséül vétetik a közönséges gazdasági vetésforgások alatt termelt öszszes termények és ezekből vett haszon értéke, a miből gazdálkodási költség fejében a trágya értéke s ennek kihordására, továbbá a felügyeletre, szántásra, kapálásra, boronálásra vagy gyomirtásra, hengerelésre, a termények le- és bei akaritá sara, cséplésére, megkívántató költség illetőleg kézi és igás napszám vagy ezek egyenértéke, továbbá a vetésre és vetőmagra szükséges kiadás vonandó le.
