Főrendiházi irományok, 1872. IV. kötet • 205-237. sz.

Irományszámok - 1872-220

CCXX. SZÁM. 259 b) Kertek terméséül vétetik a zöldség, gyümölcs és esetleg fütermés ; a miből gazdálkodási költség fejében az ültetésre, mívelésre, öntözésre őrizésre, szedésre és betakarításra szükséges napszám, és a vetőmagra, illetőleg ültetményekre és trágyázásra szükséges kiadás vonandó le. Virágos kertek a hasonló talajú és fekvésű haszonkertek módjára becsülendők meg. c) Eétek (kaszálók) terméséül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miből mívelési költség fejében a kaszálásra, gyűjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog- és igás napszámok költségei vonandók le. d) Szőlők terméséül vétetik a szőlő, illetőleg must- és törköly termés, továbbá az Összes gyümölcs és más melléktermények értéke, a miből mívelési költség fejében az elfedésre, kinyitásra, a kapálásra, metszésre, kötésre, kocsolásra, szüretelésre és őrizésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésítésre, homlitásra (bojtás, döntés) és a telek épségben tartására szükséges művekre fordított költség vonandó le. é) Legelők termése és költsége a hasonlófekvésti és talajú rétekkel egybehasonlitva állapítandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más mívelési ágba nem alkalmas legelők az azokon eltartható lábasjószág száma s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkínt mennyi ideig képesek eltartani. f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a töárt számítva) tekintettel a tartós fatermelés határai között előállítható és a helybeli viszonyok szerint állandóan tényleg értékesíthető famennyiségre is és az erdei mellék haszonvételek u. m. a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubacs ; a miből mívelési költség fejében az erdőtenyésztésre, ápolásra s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le. Gesztenye, eperfa és hasonnemü ültetvények használatuk módja szerint a gyümölcsös kertek, vagy az erdők egyik osztályának módjára becsülendők meg. g) Nádasok terméséül a nád- és gyékénytermés vétetik, a miből gazdálkodási költség fejében a letakaritásra és behordásra szükséges kézi és igás napszámra fordított kiadás vonandó le. h) Mulató-, dísz- és vadaskertek a talajminőség kellő tekintetbe vételével azon mívelési ágba sorozandók, melybe főalkatrészeik szerint tartoznak. 17. §• A termés évi átlaga a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék nagyobb részén szokásos gazdálkodási rendszer alapján, szőlőknél az utolsó 15, egyéb mívelési ágaknál az utolsó 10 év tapasztalatai, az erdőknél pedig a vidék szerint megállapitott forga (turnus) éveinek egész sorozata szerint számíttatik. 18. §. A gazdálkodási költségek kiszámításánál a napszám és anyag értékének átlaga az 1867 — 1872-ig terjedő hat évi időszak közép árai szerint, és pedig a gazdaságban felhasznált termények ára a 19. §. értelmében számíttatik ki. A munka-ár átlagának kiszámításánál azonban a kivételes körülmények, például vasúti vagy más nagyobb mérvű építkezések által ideiglenesen előidézett áremelkedések számításba nem vétetnek. Oly földterületeknél, melyeknek jelen fokozott termő képességben tartása folytonosan különös költségeket igényel, minők a vizöntés és elhomokosodás elleni gátak, a vizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák, csövek és készülékek, vízmosások, zuhatagok és hószakadások elleni védművek, a határvédek és a telek vagy a telek egy részének mívelhető állapotban tartására szükséges töltések, árkok, vagy alagcsövezés stb. fentartására szükséges költségek a rendes gazdálkodási költségekbe számitandók. 33*