Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.

Irományszámok - 1872-162

CLXII. SZÁM. 55 Egyébiránt ezen közös költségek : ugy azok, melyek Magyarország és ő Felsége többi országai és királyságai között és azok, melyek Magyarország és Horvát-Szlavonországok között közösek, ez utóbbi országok érdekében is viseltetnek, a társországok bár nem közvetlen és szorosan belügyi, de azért nem kevésbé elengedhetlen és nem kevésbé fontos szükségleteinek fedezésére szolgálnak. Ezen kiadások nem szűnnek meg az b'javukra és érdekükben is teljesített költségek lenni, csak azért, mert közös czélok megvalósítására és közös szükségletek kielégítésére szolgálnak. Azt állítja a horvát-szlavón küldöttség munkálatának indokolása, hogy mig Horvát- és Szlavonországok részéről 1860-tól 1865-ig a központi pénztárba oly természetű költségekre, minőket az 1868 : XXX. törvényczikk közösöknek jelentett ki, 1.907,762 frt fizettetett be: addig az 1868-ban, tehát az 1868 : XXX. törvényczikk létrejöttének évében a közös költségekből Horvát- és Szlavónországokra 3,914,000 frt esik. , . . Erre vonatkozólag általában megjegyzi az albizottság, hogy a horvát-szlavón bizottság munkálatában említett 3.914,000 frt a közös kiadásokból 1868-ban csak az előirányzat szerint esett volna, tényleg azonban nem. szolgáltatták be ez összeget. Az 1868-ik évnek zárszámadási eredményei alapján, — melyek egyébiránt az előirányzattól a végösszegeket illetőleg lényegeseu eltérnek,— biztosan állithatni, hogy Horvát-Szlavonországok azon összeget, mely a közös kiadásokból az adóképesség aránya szerint reájok esett volna, be nem fizették, mert jövedelmeiknek e közigazgatási költségek levonása után fenmaradó része azon kiadásokat nem fedezte s valamint 1868 eló'tt is csak azon összegek folytak be a közp. állampénztárba, melyek Horvát-Szlavonországok beligazgatási kiadásainak fedezése után fenmaradtak, az 1868 : XXX. törvényczikk gondoskodott arról, hogy Horvát-Szlavonországok túl ne terheltessenek, mert annak értelmében a közös kiadásokból reájuk eső összeget csak annyiban fizetik tényleg, a mennyiben jövedelmeikből saját beligazgatási költségeik fedezése után kikerül. A társországok azon öisszegeket szolgáltatják csak tényleg a közös kiadásokra, melyek a bel igazgatásiakra biztosított összeg fedezése után fenmaradnak : 1868-ban az állami zárszámadások tanúsága szerint Horvát-Szlavonországok közjövedelmei a kezelési és előállítási költségek levonása után — 4.929,057 frtot tettek ki. Beligazgatási kiadásaik 2.274,979 frtra rúgtak, a közös kiadások fedezésére tehát csak 2.654,078 frtot szolgáltattak be,— tehát sokkal kevesebbet mint a mennyi a hozzájárulási költség szerint reájuk esett volna. Megkell pedig említeni, hogy az 1868. év pénzügyileg nagyon kedvező eredményeket mutat fel, a horvátszlavonországi jövedelmeket illetőleg is, és a közös kiadások még jelentékenyen kisebbek voltak, mint azóta. Azon körülmény, hogy Horvát-Szlavonországok 1860—1865-ig csak 1.907,762 frtot szolgáltattak a közp. állampénztárba, csak azt bizonyítja, hogy a monarchia többi része viselte azon költség-többletet, mely a közös kiadásokból Horvát-Szlavón országot aránylag illette volna. A hiányt pótolta a tényleg fenállott közp. kormány, a mint ma pótolja Magyarország. Hogy mily nagy összegekkel kellett a közös pénztárnak, illetőleg Magyarországnak 1869., 1870. és 1871-ben a közös költségeknek Horvát-Szlavonországokra eső hányadát pótolni, azt az 1868. XXX. törvényczikk 28. §-a értelmében készített leszámolási eredmények tanúsítják. Most csak annak kiemelésére akart az albizottság szorítkozni, hogy a horvát-szlavón küldöttség munkálatának indokolásában felhozott azon érvből, hogy 1868-tól fogva a közös költségekből több esik HorvátSzlavonországokra, következtetések alaposan nem vonathatók arra nézve, hogy ezen országok erejükön felül lennének tényleg megterhelve. A horvát-szlavón bizottság munkálatának azon részében, melyben az 1368-ban megállapított 93.5592% : 6.4407% a

**ány helytelenségét bizonyítani igyekszik, nagy súlyt helyez arra, hogy a Magyarország és birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között megállapított 70: 30% arány nem a brutto-jövedelraék alapján, hanem e tényleges befizetések alapján számíttatott, és így miután à Horvát-Szlavonországokkal kötött egyezségben a nyers jövedelmek vétettek a számítás alapjául, az 1867. XII. törvényczikkben közösekül kijelentett államügyek költségeihez /