Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.
Irományszámok - 1872-162
56 CLXII. SZÁM. való hozzájárulás aránya nem ugyanazon alapon áll, mint áll azon kulcs, mely szerint Horvát Szlavonországok a Magyarországgal közös ügyekhez járulni tartoznak. A horvát-szlavón küldöttségnek ezen feltevése ellenkezik a tényekkel. A magyar országgyűlés által kiküldött országos bizottság jegyzőkönyveiből kiderül ugyanis, hogy Magyarország hozzájárulási aránya nem a tényleges beszállítások, hanem a határvám kivételével az Összes közvetlen és közvetett adókból befolyt jövedelmeknek alapján számíttatott ki és állapíttatott meg. E jegyzőkönyvek tanúsága szerint a magyar országgyűlés küldöttsége első javaslatában a számitás alapjául a tényleg beszolgáltatott és a központból fedezett költségekre fordított fizetéseket kívánta vétetni. Ezen számitás alapján a hozzájárulási arány 74:. 9 4 8 % : ^-052 % l©tt volna az illető jegyzőkönyv bizonysága szerint. A birodalmi tanács bizottsága aug. 19-kén kelt nyilatkozatában ezen ajánlatot nem fogadta el, és az egyenes adók bevételeit ajánlotta a megállapítandó hozzájárulási aránynak kulcsául. A magyar országgyűlés küldöttsége September 5-kén tartott ülésében kijelentette, hogy ezen javaslathoz hozzá nem járul és indokolván bővebben előbbi véleményét, a birodalmi tanács bizottságához intézett átiratában már jelezte azt, hogy feltétlenül nem ragaszkodik az általa javaslatba hozott alaphoz és nem vonja kétségbe, hogy más kulcs is ajánltathatik az adóképesség meghatározására és csak az egyenes adóknak maguknak alapul vétele ellen nyilatkozott, a leghatározottabban. E nyilatkozattal már mintegy reá mutatott a küldöttség arra, hogy nem vonakodik az Összes közvetett és közvetlen adók jövedelmeinek a számitás alapjául való vétele felett tanácskozni. A bi.'odalmi tanács bizottsága ezen esamemenetet felfogva a tárgyalások folyamában az egyenes és közvetett adókból befolyt jövedelmeknek a számítás alapjául való elfogadását hozta javaslatba a közvetett adók némely nemeinek mint vámjövedék, utvám, fémjelzés, hus, sör, boradóból befolyó jövedelmeknek -— és a zárt helyek fogyasztási adójának levonásával, melyek szerinte a közös kiadásokra lettek volna első sorban fordítandók. Ennek alapján a birodalmi tanács bizottsága a 31: 69-hez való arányt hozta javaslatba: mielőtt azonban erre a magyar országgyűlés küldöttsége nyilatkozhatott volna, a birodalmi tanács bizottsága ezen javaslataitól eltért, és azt elejtve azon feltétel alatt, hogy az államadóssági járulékra nézve is létrejő az egyezmény : a 70 : 30-hoz való arányt fogadta el. A magyar országgyűlés küldöttsége arról értesítve lévén, hogy ő Felsége többi országainak küldöttsége az utolsó nyilatkozatban foglalt javaslattól eltért és habár feltételesen is, de elfogadta, hogy azon arány, melyben a magyar korona országai és ő Felsége többi országai az 1867 : XII. törvényezikkben közösöknek ismert ügyek illetőleg költségeihez ezentúl hozzájárulandnak, 10 évre 30 és 70%-ban állapitattassék meg: kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek a birodalmi tanács küldöttségének ellenvetéseire felelni és azon indokok czáfolásába és taglalásába ereszkedni, melyeket az már elejtett javaslatának támogatásáfa előbb felhozott, hanem —- miután a zárszámadási tételeknek megigazitása folytán kitűnt, hogy az 1860-tól 1865-ig terjedő hat év alatt a magyar korona országaiban a közvetlen és közvetett adókból befolyt jövedelmek ő Felsége többi királyságai és országainak ugyanez alapon befolyt közjövedelmeihez viszonyítva megközelítőleg ugy állottak, mint 29 : 71-hez (28. 98 % : 71. 02 %) a magyar országgyűlés késznek nyilatkozott a 30 : 70°/ 0 arányt a magyar országgyűlésen javaslatba hozni. Ámbár tehát az összes közvetlen és közvetett adók jövedelme alapján teljesített szoros számitás 30 : 70-hez való aránynál kisebb 28 98 % : 71. 02 %-os arányt hozott volna ki : egyezmény utján, de ugyanazon alapon a 30 : 70%-os arány kulcsban történt a megállapodás és igy a Magyarország és ő Felsége többi országai között a monarchia közös költségeinek fedezésére megállapított hozzájárulási arány nem a tényleges befizetések, hanem az egyenes és közvetett adók összes jövedelmei alapján a közigazgatási költségek levonása nélkül és igy a nyers jövedelmek alapján állapíttatott meg.