Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.
Irományszámok - 1872-162
CLXII. SZÁM. 43 tásait támogatja. — A négyes albizottságnak ezen munkálatát az országos bizottság 'J. alattide csatolja egész terjedelmében. Ugyanazért az országos bizottság e helyütt e kérdések tüzetes fejtegetésébe és a t. horvát-szlavón küldöttség munkálatának indokolásában felhozott érveknek ujabbi ismételt taglalásába nem bocsátkozik; csak rövid vonásokban kívánja megérinteni azon főbb indokokat, melyeknél fogva a javaslat pénzügyi részét el nem fogadhatta, és előadja azon javaslatokat, melyeket a pénzügyi kérdésre nézve a t, horvát-szlavón küldöttség elé terjeszt. A horvát-szlavón küldöttségnek teljesen igaza van, midőn azt állítja, hogy egy alapon kell számítani a hozzájárulási arányt mindkét arányban. Horvátés Szlavonországok hozzájárulási arányát Magyarországéhoz képest más alapra fektetni, a mint az a szt. István koronájának összes országai részéről az örökös tartományokkal szemben számíttatott, sem igazságos, sem méltányos eljárás nem lenne. A közösügyi quota a magyar korona országai összes egyenes és közvetett adóiból befolyt bevételek alapján lévén meghatározva, azon jövedelmek alapján tehát, melyekbe Horvát-Szlavonországok bevételei is foglaltattak: más alapra fektetné azon arányt, melyben Horvát-Szlavonországok a Magyarországgal közös ügyekhez és igy a monarchiával közös költségekhez is járulnak, mint a mely arány-kulcs szerint a szt. István koronájához tartozó országok Összesen a közös ügyeket viselni tartoznak, nem lehet. A négyes albizottságnak eredeti okiratokra és adatokra támaszkodó munkálata minden kétségen felül helyezte, hogy ámbár az összes közvetlen és közvetett adók jövedelme alapján telj esitett szoros számítás 30: 70-hez való aránynál kisebb 28*98%: 71*o2 % arányt hozott volna ki: egyezmény utján, de ugyanazon alapon a 30: 70 %-os arány-kulcsban történt a megállapodás és igy a Magyarország és 0 Felsége többi országai között a monarchia közös költségeinek fedezésére megállapított hozzájárulási arány nem a tényleges befizetések, hanem az egyenes és közvetett adók összes jövedelmei alapján a közigazgatási költségek levonása nélkül és igy a nyers jövedelmek alapján állapíttatott meg. Es ugyanazon zárszámadási eredmények nyomán, melyek az örökös tartományok és a magyar korona országai részéről 71'o2 és 28 '98 % eredményezték: lett a Magyarország és a Horvát-Szlavonországok közötti arány az 1868: XXX. törvényczikk 12. §-ában megjelelt 93*5.592,201 % : 6"4.401,799 % megállapítva. A felett tehát, hogy ugyanazon alapon számíttatott a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között az arány, a mely alapra az 1867-ik évi törvények által megállapított közösügyi quota a monarchia két államterülete között van fektetve, kétség nem lehet. Az 1868-ban megállapított közös teherviselési kulcs tehát az egyedül helyes, az más alapra nem helyezhető, és más alapon ki nem igazítható. A t. horvát-szlavón küldöttség az arány megváltoztatásán kívül a horvátszlavón pénzügyek teljes elkülönítését hozza javaslatba, mint szerinte egyedüli módot, mely Magyarország és a társországok érdekeinek megfelelőleg, szabályozná a Horvát-Szlavonországok és Magyarország között fennálló pénzügyi viszonyokat. A horvát-szlavón bizottság által az 1868: XXX. törvényczikkben megállapított' pénzügyi egyezmény módosítására nézve felállított kivánatoknak hordereje igen nagy. 6*
