Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.
Irományszámok - 1872-162
42 OLXII. SZÁM. kivánna állítani. A bizottság ez okból a h orvát-szlavoiv küldöttségnek az állami törvényszék felállítására nézve a függelékben előadott javaslatát is, mintáz állam egységét és a korona souverainitását sértő indítványt mellőzendőnek véli. A javaslat azon része, mely a pénzügyekre vonatkozó inditványokat tartalmazza, két irányban kivánja a 1868: XXX-ki törvényezikket módosíttatni: 1-ör a közös kiadásokhoz való hozzájárulás arányának módositását és a jelenleg fennálló átalány-rendszer megszüntetését indítványozza; és pedig az 1868: évi XXX. törvényczikk mindazon rendeleteinek eltörlése mellett, a melyek a pénzügyi egyezményre vonatkoznak, Horvát-Szlavonországok ezután a jelenleg fennálló 6, á4 °| 0 helyett csak 2 87 | 100 °| 0-al járulnának a közös költségekhez, sőt az államadóssági járulékból csak egyszer mindenkorra 570,000 frtra rugó változhatlan átalányt vállalnának át a mindenkori bankérték szerint. — Jövedelmeikhői ezen összegeket kiszolgáltatnák a magyar kincstárnak, a többit belszükségleteik fedezésére forditanák. 2-or. A javaslat további részében a horvát-szlavón pénzügyeknek teljes elválasztását indítványozza, a mennyiben az adórendszer megállapításának közösségét megszünteti; egyedül a közvetett adók rendszerének megállapítását és azok megszavazását hagyja a közös törvényhozás kezei között, de már azoknak is kezelését, kivetését és behajtását is, az autonom kormány hatáskörébe sorozza. A javaslat az összes egyenes adók megállapítását, megajánlását és kezelését, uj adók [behozatalát, az államjavak elidegenitését és kezelését, ugy a törvényhozás, mint a kormányzat terén a közös ügyek közül kivéve a horvát sziavon országgyűlés, illetőleg autonom kormány kizárólagos jogai közzé sorozza. A közös költségekhez való hozzájárulás arányának megváltoztatását azzal indokolja a horvát-szlavón küldöttség, hogy annak kiszámításánál az egyenes és közvetett adók bevételei szolgáltak alapul és nem a tényleg beszolgáltatott bevétel, azaz azon tiszta jövedelem, mely a kezelési kiadásokon felül, az összes közigazgatási kiadások fedezése után fenmarad ; pedig a javaslat szerint csak a tiszta jövedelem alapjára fektetett hozzájárulási arány lenne az egyedül helyes, mert a hozzájárulási aranykulcs meghatározására a brutto bevételek csak kivételkép és csak ott szolgálhatnak alapul, hol a közigazgatási költségek egyenlők. A hozzájárulási kulcs állítólagos helytelenségét és igazságtalanságát a horvát-szlavón küldöttség még azzal is igyekszik bizonyitani, hogy a Magyarország és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között megállapított 70: 30% arány nem a brutto jövedelmek, hanem a tényleges befizetések alapján számittatott ; és igy miután a Horvát-Szlavonországokkal kötött egyezségben a nyers bevételek vétettek a számítás alapjául, az 1867 : XII. törvényczikkben közösökül kijelentett államügyek költségeihez való hozzájárulás aránya nem ugyanazon alapon áll, mint áll azon kulcs, mely szerint Horvát-Szlavonországok a Magyarországgal közös ügyekhez járulni tartoznak. A magyar országos bizottság nem tartja helyesnek ezen állitások kiindulási pontját, nem ismerheti el azon érvek alaposságát, melyekkel a horvát-szlavón küldöttség állítását támogatja és igy nem tartja elfogadhatóknak az abból vont következéseket sem. A magyar országos bizottság a javaslat pénzügyi részére nézve egy albizottságot küldött ki, a mely márczius hó 6-án előterjesztett munkálatában kimeritően és részletesen foglalkozik a pénzügyi kérdések minden részletével, és egyenként válaszol mindazon érvekre, melyekkel a horvát-szlavón bizottság munkálata álli-
