Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.

Irományszámok - 1872-162

CLXII. SZÁM. 39 törvényhozás, mint a végrehajtás körében, a tengerészeti jog kiszolgáltatását azonban közös ügynek tartotta fenn, a bizottság a törvény ezen rendeletétől eltérni és azt módosítani nem tartaná czélszerünek. A mi a javaslat 3. és 4. §§-ainak többi részét illeti, melyben több eltérés van az 1868 : XXX. törvényczikk 9. és 10, §§-aitól, az országos bizottság a törvény eredeti szerkezetének változatlan fentartásához ragaszkodik. A 8. §. az 1868: XXX. törvény czikk értelmében a polgárosított határőrvidéki területre eső képviselők számát 5-ben állapítja meg. Horvát-Szlavonországok ugyanis 960,193 lélekből álló népessége után 29 képviselőt küldenek, ennélfogva a polgárosított területnek 165,014 lélekből álló népessége után az arány 4 983

%-ot tevén, ezen területre az 1868: XXX, törvény czikk 33-ik §-a értelmében 5 képviselő esik. A bizottság ennélfogva a javaslat ezen §-át elfogadja az 1868 : XXX. törvényczikk 32-ik §-a rendeleteinek fentartása mellett. A 9-ik §-ban a javaslat az 1868 : XXX. törvényczikk 34. §-ának azon rendeletét indítványozza módosíttatni, melyben a törvény kimondja, hogy azon esetre, ha a horvát-szlavón-dalmát országgyűlés időközben feloszkttahiék, Horvát-Szlavón és Dalmátországok képviselői mindaddig tagjai maradnak a közös országgyűlésnek, míg az ujolag egybehívott horvát-szlavon-dalmát országgyűlés uj képviselőket választ. A javaslatba hozott módosítás abból áll, hogy a horvát-szlavón országgyűlés bezárása vagy megbízásának 1 ejárta előtt történt feloszlatása esetébenahorvát-szlavon képviselők országgyűlésük bezárása vagy feloszlatása napjától számitvamég további 4 hónapig maradnak tagjai a közös országgyűlésnek. A horvát-szlavón küldöttség a fennálló törvény ezen módosításával biztosítékot akar szerezni arra nézve, hogy a társországok alkotmányos autonom jogaiknak gyakorlatában nem akadályoztatnak. Az országos bizottság kész a társországoknak e részben biztosítékot nyújtani, de másfelől az összállam.és a közös alkotmány érdekében megkívánja óvni egyszersmind a közös országgyűlés határozat-hozatali és törvényhozási képességét is. Miután ezen szempontnak a t. horvát-szlavón küldöttség részéről javaslatba hozott módozat meg nem felel, azt az országos bizottság el nem fogadhatja és az 1868 : XXX. törvényczikk 34. §-ának csak oly módosításában nyugodhatnék meg, a mely ezen utóbbi szempontot teljes mértékben érvényesíteni alkalmas. A javaslat 10. §-ában a horvát-szlavón küldöttség az 1868 : XXX. törvényczikk 38. §-ának olyirányú módosítását indítványozza, a mely szerint kimondatnék, hogy a közös országgyűlésen akként osztandó be a közös ügyek tárgyalása, hogy a Horvát-Szlavonországok országgyűlésének saját belügyei elintézésére márcz., ápril, május, június, július hónapok szabadon fenmaradjanak. Az országos bizottság méltányosnak tartja azon kivánatot, hogy a közös ügyek a közös országgyűlésen a mennyire lehetséges, előlegesen és egymásután tárgyaltassanak, és hogy idő engedtessék a horvát-szlavon-dalmát országgyűlésnek saját belügyeinek elintézésére is. Elismerte a kívánatnak alaposságát a törvény is, és gondoskodott is arról, midőn rendeli, hogy mindenesetre tekintet lesz arra, hogy Horvát-Szlavonországok képviselőinek saját belügyeik intézésére évenként legalább három havi idő engedtessék. Bizonyos hónapokat azonban kijelelni arra, hogy azok alatt semmi esetre sem fog a közös országgyűlés oly tárgyak felett tanácskozni, a