Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.
Irományszámok - 1872-162
40 CLXn. SZÁM. melyek közös természetűek, nem lehetséges, főleg a jelenleg még fenforgó körülmények között, a midőn a megoldatlan kérdéseknek nagy mennyisége egyelőre alig engedi, hogy azon időn kivül, melyet évenként a delegatiók igénybe vesznek, még 5 hónapig szüneteljen a közös országgyűlés, vagy azon helyzetben legyen, hogy a közös ügyekhez tartozó kérdések felett ne tanácskozhass ék. Az országos bizottság azon reménységét fejezi ki, hogy a 38, §. azon intézkedése, hogy a horvát-szlavon-dalmát országgyűlésnek saját belügyeinek intézésére legalább 3 havi idő engedendő, szigorúan meg fog tartatni és ez által a horvát-szlavón küldöttség kivánata is valósulást nyervén, a törvény módosításának szüksége elesik. A 11-ik §-ban a javaslat a törvény 40. §-ának azon módositását ajánlja, hogy a Magyarország és ő Felsége többi országai között az 1867: XII. törvényczikk értelmében közös ügyek tárgyalására hivatott bizottságba a horvát-szlavón tagokat a horvát-szlavón országi képviselők maguk választják saj át kebelükből» A korona egységéből folyik, hogy a delegatió szt. István koronája országait, az összállaniot képviseli ő Felsége többi országai és királyságai irányában. Ezen szemponttal a javaslatba hozott módosítás a bizottság véleménye szerint nem egyeztethető Össze. A társországok autonom állása kifejezést nyer a törvény azon rendeletében, mely szerint a horvát-szlavón képviselők közül a delegatióba 4, illetőleg 1 tag választatik. Az ajánlott módosításhoz az országos bizottság nem járulhat. A 12. §-ban a javaslat a törvény 44., 45., 46., 48., 50., 51., 52., 53. és 54. §§-ainak eltörlése mellett körül írja azon elveket, a melyek alapján a társországok autonom kor mányát alakítani és szervezni óhajtja. Ennek értelmében egy a közös központi kormánytól teljesen független felelős országos kormány élén állana a bán, a kinek czíme lenne: Horvát-Szlavon-Dalmá tor szagok bánja és országos ministère. A bán kinevezése a magyar min isterelnök ellenjegyzése és befolyása nélkül történnék. Ezen autonom és felelős kormánynak belső szervezése a horvát-szlavón országgyűlés alkotmányos befolyása mellett eszközlendő. Az országos kormány hajtja végre a közös törvényeket a társországok területén, a mennyiben az alatta álló közegekre e részben szükség lesz. A központi kormányhoz egy táreza nélküli horvát-szlavon-dalmát minister fog kineveztetni, a ki az autonom ügyekben való minden beavatkozás nélkül a minister-tanácsban képviseli Horvát-Szlavonországok érdekeit és a közös országgyűlésnek felelős. Az országos bizottság ezen §. első részében foglaltakra nézve elismeri ugyan, hogy Horvát-Szlavon-Dalmátországokat teljes önkormányzati jog illeti az autonomiájok köréhez tartozó ügyekben, de azt, hogy a bán, a ki a közös ügyek közvetítésére is hivatott autonom kormány élén áll, a központi kormánytól annyira független állással birjon, hogy ne a minister-elnök előterjesztésére és teljesen az ő befolyása és ellenjegyzése nélkül neveztessék ki, az országos bizottság oly kívánatnak tartja, melyhez nem járulhat, mert a magyar állam egységével ellentétben állónak tekinti. Hasonlókép nem lát a magyar országos bizottság elég indokot arra, hogy a bánnak ős időktől fenmaradott régi diplomatikai czíme, mely magas állásának teljesen megfelel, egy oly uj czímnek, a ministerinek, hozzácsatolásával toldassék • meg, mely a parlamenti felelősség eszméjét léptetvén előtérbe, megváltoztatná azon