Főrendiházi irományok, 1872. III. kötet • 157-204. sz.

Irományszámok - 1872-162

CLXII. SZÁM. 37 A horvát-szlavón küldöttség javaslatának 1-ső §-a az 1868: XXX-ik törvényczikk azon §§-ait sorolja elő, melyeknek módosítását inditványozta. Ezen §. a tárgyalások végbefejezése után lesz kölcsönösen megállapítandó. A horvát-szlavón küldöttség javaslatának 2-ik §-a a társországok eddigi czímére nézve azon módosításokat hozza javaslatba, hogy az eddigi: „Horvát-Szlavon-Dalmátországok" czím helyet jövőre Horvát-Szlav on-Dalmátország czím használtassék. Horvát-Szlavon-Dalmátországok jelenlegi törvényes czíme ugyanaz, a mely a századokon át a diplomatikai okmányokban ekként fordult elő, sö't saját országgyűléseik által is hivatalosan ekként használtatott és a társországok jelen közjogi állásának is teljesen megfelel. Azért ezen czímnek megváltoztatásához és igy a 2-ik §-ban tett javaslathoz az országos bizottság nem járulhat, A javaslat 3-ik §-a sok tekintetben eltér az 1868 : XXX-ik törvényczikk azon rendeleteitől, a melyeknek módosítását indítványozza. Első részében a pénz, érczpénz és bankjegyügy közösségét elismeri ugyan, de kizárja a pénzrendszer és általános pénzláb meghatározásának közösségét. Az államegység és a pénzügyek közössége feltétlenül megkövetelvén, hogy a pénzrendszer és pénzláb egysége s igy a pénzrendszer s pénzláb meghatározásának közössége is fennmaradjon: az 1868: XXX-ik törvény 9-ik §-ának erre vonatkozó része tehát az országos bizottság véleménye szerint nem módosítható. Az államadósság felvételére és convertálására nézve is eltér a javaslat 3-ik §-a az 1868: XXX. törvényczikktől, a mennyiben csak a közös czélokra felvett kölcsönök megkötését és ily kölcsönök convertálásának ügyét sorozza a közös ügyek közé. Az államadósság közössége az állam egységének eszméjéből és a pénzügyeknek közösségéből folyik, ezeknek megingatása nélkül nem szüntethető meg. Az országos bizottság ezért az indítványozott megkülönböztetést nem tartja elfogadhatónak. Az állami szerződésekre nézve a munkálat 3-ik §-a eltérőleg a törvénytől, felveszi azon hozzátételt, hogy közösek még azon államszerződések, melyeknek tárgya az ország területének megváltoztatása. Ezen hozzátétel felvételét a bizottság nem tartja szükségesnek; feleslegessé teszi azt az állami közösség természete, a melylyel sz. István koronája országai ugy ő Felsége többi királyságai és országai mint a külföld irányában bírnak. Ezen állami közösségnek természetes kifolyása és következése az, hogy olynemű szerződések, melyek folytán az állam területében változás áll be, a közös törvényhozás elé tartoznak. Ezen §. eltér a törvénytől abban is, hogy csak oly vasutaknak építését és engedélyezésé t tekinti közösnek, a melyek ugy Magyarország mint Horvát-Szlavonországok területén mennek át, vagy a kamatbiztositást az egész állam részéről veszik igénybe, valamint különbözik ezen §. a törvény illető rendeleteitől még abban is, hogy az állami utak ügyét kihagyja a közös ügyek közül és csak azon folyók feletti intéz-