Főrendiházi irományok, 1869. VI. kötet • 355-436. sz.

Irományszámok - 1869-382

216 CCCLXXXII. SZÁM. 382. szám. (CXLI, ÜLÉS 709. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Gimesbükki, Gimes felső és Gimes közép és Lok havasi községek nevében Simon Florent alázatos kérvénye, melyben a székelyföldi telepitvényekröl szóló törvényjavaslat 16. §-ának aj pontját a bentirt szerkezettel és szöveggel elfogadtatni esedezik. Magas Főrendi Ház! A magyar birodalom erdélyi részeiben, a Székelyföldön, oly birtokviszonyok léteznek, melyek — miután a magas törvényhozás figyelmét különben is magukra vonták, — ugyané törvényhozás különös intézkedését méltó joggal igénybe veszik ; mert e birtokviszonyok IIlő és kellő rendezésétől és szabályozásától függ nemcsak e részek lakosainak sorsa, hanem azon, a magyar birodalom jövőjét e határszéleken érzékenyen érintő körülmény is : vájjon a lehetőleg elhamarkodott, s a helyszin nem eléggé ismert viszonyai rendezése nem fogja-e ezen vidék lakosai ezreit, és ismét ezreit a kivándorlásra kényszeríteni, és igy e nagyfontosságú határszéleket a távozó lakosokban, kik többnyire a magyar fajhoz tartozva, mindannyian magukat a magyar birodalom híí polgárainak vallják — legmegbizhatóbb őreitől megfosztani. Szabadjon ez okból a következőket a magas főrendi ház kegyes figyelmébe és méltánylásába ajánlanunk. A magas törvényhozás t. i. most határoz az erdélyi telepitvényekről. Erdély havasai, különösen a Székelyföldön, már alakjuknál és egyéb természeti sajátságaiknál fogva, ős időktől csakis szórványos letelepülésekre lévén alkalmasak, —azokra a tulajdonosok által különféle kedvezések kíséretében népek telepittettek oly végből, hogy a rengeteg erdőket kiirtva, s az ekként nyert talajt gyakran csakis fáradságos kézi munkával gyümölcsözővé téve, abból maguknak némi hasznot szerezzenek ; s minthogy a természet mostohasága minden más eljárást kizárt, — e telepitvények századok óta háboritlanul élvezzék sanyarú munkájok gyümölcsét, fizetve a talajtulajdonosoknak előre meghatározott és állandó évi bért.