Főrendiházi irományok, 1869. V. kötet • 320-355. sz.
Irományszámok - 1869-321
CeCXXL SZÁM; 9 Melléklet a 321. számú törvényjavaslathoz. Ministeri indokolás a vízszabályozási és, gátrendőri törvényjavaslathoz. Hazánk anyagi érdekeinek annyira Örvendetes fejlődése, s ezek közt kiválóan a mezei ipar naponként fokozottabb igényei, mindinkább érezhetővé teszik az átalános vizjogi törvények hiányát, s csaknem elodázhatlannak tüntetik fel ezen törvények megalkotásának szükségét. De habár egyrészről anyagi emelkedésünk, s nemzetgazdasági érdekeink, eme törvények megalkotását stirgőleg követelik is, — másrészről be kell ismernünk, hogy azon nehézségek, melyeknek elhárítása nélkül az átalános vizjogi kérdések szerencsés megfejtése lehetetlen, — ezen, különben a közjólét előmozdítására nézve oly nagy fontosságú ügynek rendezését a törvényhozás nehezebb feladatai közé sorozzák. Nem félünk Qsalóctei, midőn kimondjuk : hogy kevéa oly tárgy van> melynek rendezése a törvényhozás körében mélyebben beható tanulmányozást, többoldalú tárgyalást» s nehezebb kérdések elő zetes megoldását féltételezné, mintáz átalános vizjogi törvény: s ép ez idoknál fogva a ministerium annak benyújtására e pillanatban nem is vállalkozhatott; de egyszersmind kijelenteni óhajtja, hogy annak benyújtásátlegközelebbi feladatai egyikének tekinti. Hazánk anyagi érdekeinek jelen fejlettsége mellet is azonban már elodázhatlanul szükségeseknek mutatkoznak az átalános vizjognak főleg azon részére vonat kozó intézkedések, melyek a vizmentesités czéljából alakult társulatok működését szabályozzák és azok által végrehajtott vízművek fentartására vonatkoznak. Mert az 1836: 36. és 1840: 10. t. ez. ez irányú intézkedései most már nem kielégítők, s az ezen törvények alkotása óta kijelelt viszonyok folytán szükségesekké vált intézkedésekről törvénykönyvünk nem gondoskodik. A felmerült nehézségek egy része kibocsátott rendeletek által s a kifejlett gyakorlat alapján oldattak meg, melyeknek foganatosítását ép ez oknál fogva nemcsak egyesek, de a törvényhatóságok is gyakran meghiúsítják. De ezen felül vannak a téren oly kérdések, melyek eldöntése nélkül a készült a vízszabályozási védművek fentartása biztosítva nincs. E kérdések fontossága és halaszhatatlansága, különösen az utóbbi árvizek, gátrombolások, és a mentesítettnek vélt ártertiltek elbontása folytán annyira kiemelkedett, hogy ezeknek megoldásával a közvagyonosodás érzékeny hátránya nélkül már többé késni nem lehet; sőt ezen törvények jótékony hatása épen a jelen körülmények közt mutatkozik legvalószínűbbnek. Hogy tehát addig is, mig az átalános vizjogi törvények elkészülhetnek, az annyira szükséges vizszabályozások létrehozatala társulati úton megkönyitessék és törvény által biztosítva legyen, szükségesnek láttam egy a vízszabályozási társulatokról és egy a gátrendőri intézkedésekről szóló törvényjavaslatot a mélyen tisztelt országgyűlés elé terjeszteni. A vízszabályozási társulatokról szóló törvényjavaslat foczélja ezen társulatok alakulását és működését elősegíteni. FŐBENDI IK0MÁNY0K 1871. V. 2
