Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-301

318 CCCI. SZÁM. nincs ok, a melynél fogva azt a csekélyebb tartamú fogságra elitéltek irányában a törvényszékekre kellene biz ni. Végre a fogházak feletti felügyelet a börtönrendszernek törvényhozás utján bekövetkező megállapításáig a fennálló szabályzat szerint kezeltetik, melynek egyöntetű alkalmazása legczélszerUbben a királyi ügyészség által érhető el. A 27. §. az árvaügy fontosságában találja indokolását; mert az első folyamodású biróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat 31. §-a szerint az árvapénzek kezelése a törvényhozás további intézkedéséig a törvényhatóságoknál hagyatik, azonban a kormány felügyeleti joga törvényszerüleg fennáll, E jogot a kormány legczélszerUbben a kir. ügyész által gyakorolhatja. Az ügyészség az állam közérdekeit képviselvén : a kir. ügyészség tagjai felett a szigorú felügyeletet az állam közérdeke kivánja. Ezt a 28. és 29. §§. első sorban a főügyészre bízzák, és ennek oly hatáskört szabnak, hogy a főügyész azon belül az igazságszolgáltatás tökéletesítésére üdvös befolyást gyakorolhat. A 30-ik §. intézkedése azért szükséges : mert a korona-ügyész csak a szóbeli eljárás behozatalánál nyer hatáskört, és azon csekély teendők végett, melyeket a birói felelősségi törvény reája ruház, az ezen állás betöltésével az állam-pénztárra háramló jelentékeny kiadásokat nem lehetne igazolni. A 32. §. végbekezdésének rendelkezése indokolt: mert jövőre a kir. ügyészek magánperek vitelére fel nem jogosíttatnak, — nehogy a hivatásukhoz tartozó egyéb teendőiktől el vonassanak. A 33. §. intézkedése ugyanazon indokon alapszik, mint a mely végett az 1869. IV. t, ez. 26. §-a is kivételt állapított meg Kelt Pesten, 1870. évi január 6-án. Horváth Boldizsár s. k.