Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-301

CCCI. SZÁM. 317 közegben található lenne. Ellenkező esetben az államtól el vonatnék azon jog, a mely mindegyik magán feletilleti, t. i. hogy érdekeinek képviselőjét szabadon választhassa és utasításokkal szabadon elláthassa. Az ügyész a biró előtt szintén mint fél lép fel ; valamint a magán ügyvéd a magánfél érdekeit védi : ép ugy védi az ügyész az állam közérdekeit ; miért is szükséges, hogy a kormány az általa kirendelt képviselőt szintén szabadon választhassa és utasításokkal elláthassa, Részletek. Ezen átalános indokok előrebocsátása után a részletekre nézve a következő főbb intézkedések emeltetnek ki ; A 3. §. intézkedése szükséges : mert az ügyészségi tagok a 7. §. szerint azon esetben, ha a megbizatás tőlük elvonatik, a birák soraiba lépnek át; — azért az 1869. IV. t. ez. 3. és 14. §§-aiban foglalt rendelkezések reájuk is kiterjesztetnek. A 6. §. az ügyészeknek is biztositja a hivatalviselés állandóságát és nyugdíjaztatást, mely intézkedés különösen azért szükséges, hogy az ügyészségi fontos állomásokra képzett és jeles férfiakat lehessen megnyerni. Ugyanazért a 7. §. a magasabb rangot és fizetést még azon esetre is biztositja, ha a megbizatás visszavonatik mert ha fizetésük leszállittatnék : a felek és birák előtt tekintélyüket vesztenék, és a megbizatás elvonása büntetésnek tekintetnék. Azonban az 5. §-ban kimondott alárendeltségi viszonynál fogva az áthelyeztetést, valamint a megbizatás visszavonását is a 6. és 7. §-ban következetesen megengedni kellett. Az ügyészek önhatalmilag a birák sorába vissza nem léphetnek ; mert a ki hivatalt vállal : annak kötelezettségei alól magát önhatalmilag fel nem mentheti. A 9. §. intézkedését indokolja az: hogy Buda-Pest egymás mellett feküdvén, két külön ügyésznek felállítása szükségtelen. A kisebb törvényszékek mellé költségkímélés tekintetéből és azért, mert előre láthatólag a teendők száma a kisebb területű és lakosságú törvényszékeknél kevesebb lesz : egy alügyész kirendelése elégségesnek mutatkozik. Az ügyészség teendői fontosak lévén : a képesitvényi kellékeket is szigorítani kellett a 15. §-ban. A 16. §. à bírákra nézve megállapított ineompatibilitási eseteket az ügyészség tagjaira is kiterjeszti ; minthogy ugyanazon okok az ügyészeknél is alkalmazhatók. Ennek folytán az ügyészeknek magán ügyvédkedése véglegesen meg fog szüntettetni. A 17—23. §§. a bűnvádi ügyekben állapítják meg az ügyészek hatáskörét, a mely intézkedések különösen a végett vétettek fel: mivel büntető perrendtartásunk nincsen, és a biróságok s ügyészek közti viszony meghatározása minden összeütközések elhárítása tekintetéből szükséges. A 24. §. intézkedése nem uj, mert eddig is védték a tiszti ügyészek hivatalból a házassági köteléket. A 25. §. a birói felelősségi törvényen alapszik. A 26. §-ban a törvényszéki fogház feletti felügyelet, a bánásmód, rend, tisztaság és fegyelem feletti ellenőrködés bizatik a kir. ügyészekre. A fogházak feletti felügyelet szükségessége nem lehet kérdés tárgya. Kérdés csak az : ki által gyakoroltassék a felügyelet. A törvényszék vagy elnöke alig gyakorolhatja ; mert sem hivatásához nem tartozik, sem azzal össze nem fér. Merülhetnek ugyanis esetek fel, melyek következtében a tapasztaltakhoz képest fegyelmi vagy súlyosabb eljárás szükségessége áll elő. Ily esetekben a törvényszék, ha ott egyéb functiókat is — bár megelőzőleg — gyakorolna : mintegy saját eljárása felett volna kénytelen bíráskodni. De különben a hosszabb tartamú fogságra itélt fegyenczek az országos fegyintézetekbe szoktak elhelyeztetni. Ha tehát a felügyelet súlyosabb esetekben nem tartozik a törvényszékek teendőihez ;