Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-301

316 CCCI. SZÁM. II. Ha az európai államokat tekintjük, észrevehetjük, hogy a királyi ügyészség hatásköre kü­lönösen Francziaországban, oly annyira kiterjesztetett, hogy az a birák függetlenségét veszélyezteti. A javaslat gondosan kerül minden ilyetén tálterjeszkedést, a minő volna például: ha a birák, közjegyzö'k, sat, fölötti felügyeleti jog a kir. ügyészekre ruháztatnék,. s az ügyészségnek a biróságok mellett oly állást biztosit, mely az igazságszolgáltatás czéljait valósítani segiti, a nélkül, hogy a birósá­gok működését legkevésbé is megakasztaná. Az ügyészség a törvénykezési szervezet egyik lényeges alkatrészét képezi, és így az igazság­szolgáltatás tökeletesbitéséhez lényegesen járul. A kir. ügyészség, habár a törvénynek egyik őre, de annak végrehajtását csak a biróság által eszközöltetheti ; s ezen hivatásának teljesítésében a birák Ítéle­teire nyomást nem gyakorol, hanem mint fél a törvényben meghatározott módon igyekszik a törvénynek érvényt szerezni, Kétségtelen, hogy a társadalom, a közvádlónak a büntető ügyekben kimért hatáskörén kivül még egyéb ügyekben is lehet érdekelve. Egyrészről tehát teljesen indokolva volna, hogy azon közeg, a mely az államot képviseli, az állam érdekeit őrszemmel kisérje a törvénykezés terén mindenütt ; más­részről pedig szintoly kívánatos volna, hogy leemeltessenek a biró vállairól mindazon teendők, a melyek szorosan vett hatáskörén kivül állanak. Azonban ez irányban most még, az alaki jog gyökeres átalakítása s a szóbeli eljárás behozatala előtt szabatosan intézkedni nem lehet ; s minthogy e szerint azon kérdés eldöntése is, vájjon a polgári ügyekben mily befolyás engedtessék az ügyészségnek, a jövő feladataihoz tartozik : a javaslat a hatáskört ezúttal csak oly ügyekre terjesztette ki, a melyek eddig is a tiszti ügyész­ség feladatai közé tartoztak, vagy a melyeknél az állam közérdekének képviseltetése okvetlenül szükséges. III. Az ügyészség teendői a biróságok hatáskörétől különböző lévén, Önkényt következik : hogy az ügyészség a bíróságoktól nem függhet s hogy önálló egyenjogositott hatóságot képez, s mint ilyen indítványokat tehet ; a biróságok határozatai ellen perorvoslatokkal szabadon élhet stb. Azonban az ügyészség az igazságügyministernek közvetlenül alá van rendelve és ennek utasításait teljesíteni köteles, sőt a minister a megbízatást egyik vagy másik ügyésztől vissza is vonhatja. Mindkét intézkedés szükséges. Az első azért : mert azon közeg, a mely az államot képviseli, a biróság rendelkezése alatt állana, ugy mindazon esetekben, a melyekben az állam mint fél jelenik meg a biróság előtt, biró és fél egy személyben összpontosulna, — a mi a helyes igazságszolgáltatás fogal­maival ellenkeznék. A másik rendelkezés a ministeri felelősség elvébőlfoly. A minister első sorban lévén­köteles az állam érdekeinek védelméről gondoskodni, kell: hogy közegeit e czélra szabadon választhassa, vagy szükség esetén elmozdíthassa. Ezen alárendeltség természetes következménye a megbízás jogának, a melylyel a megbízás visszavonásának joga karöltve jár. De ezen alárendeltség az igazságszolgáltatás menetére nem veszélyes ; mert a birói független­séget nem sérti, minthogy az ügyész nem bíráskodik s a bíróra semminemű nyomást nem gyakorolhat. Azon okok, melyek a birák függetlenségét elkerülhetlenné teszik, az ügyészekre nem alkalmazhatók. Az ügyészi hatalom nem birói ugyan, de még is közhatalom. Az ily hatalom gyakorlatában az ügyészeket alárendeltség nélkül hagyni és csak azon ellenőrzésre szorítani, mit a büntető-törvények a kötelességfeledő tisztviselő ellen megállapítanak, — annyit tenne, mint a büntető törvénykezést a kir. ügyészek korlátlan tetszésére bízni s a közhatalmat minden ellenőrzés nélkül viszonylag kisebb állású egyének kezébe, kellő biztosíték nélkül átadni. Minden alsóbbrendű közeg, mely közhatalmat gyakorol, egy felsőbb közegnek van alávetve, nemcsak fegyelmileg, de intézkedései érdemére nézve is. Az alárendelt­ség pedig annál nagyobb biztosítékot nyújt az államnak, minél magasabb áUásu a felsőbb közeg, minél sokoldalúbb és erélyesb ellenőrködés alatt áll ez utóbbi az ország részéről. Ekként természetes, hogy az ügyészeket leghelyesebben azon közegnek lehetett és kellett aláren­delni, mely az államérdekeknek az igazságügy körüli képviseletére legelső sorban van hivatva ; mely állá­sánál fogva leginkább áll a törvényhozás ellenőrködése alatt, mely a közhatalom ezen részének gyakorlatában is felelősségénél fogva több garantiát nyújt, mint a mennyi bármely egyes más állami

Next

/
Thumbnails
Contents