Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-301

OCCI. SZÁM. 315 Melléklet a 301. számú irományhoz. Indokok a kir. ügyészség felállításáról szóló törvényjavaslathoz. A magyar büntető eljárás szorosan vádlási formák közt mozog. A vádló az eljárás minden szakában lényeges tényező. A közvád rendszere egészen el levén fogadva : oly közegnek felállitása, mely a közvádat képviselje, mnlhatlanul szükséges. Hazánkban a közvádlói teendőket eddig a törvényhatósági tiszti ügyészek és 1848. év előtt részben az uradalmi ügyészek végezték. De fennállott és részben fennáll most is azon anomália, hogy a vizsgálat és vád, sót néhol a védelem is ugyan egy kézben foly össze, mert a bíínvizsgálatot is a tiszti ügyészek végzik, söt nekik legtöbb helyütt a magán ügyvédkedés is meg van engedve. Ezen szervezet merően ellenkezik az ügyészség hivatásával és a közvádlói rendszerrel. Atalánosan el van ismerve annak szükségessége, hogy a bűnvádi perben működő közegek közt a teendők akként osztassanak fel : hogy a biró, köz vádló és védő külön természetű teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bizassanak. Csak is igy lehetséges, hogy feladatának mindegyik tökéletesen megfeleljen. A bűnvádi per három közege mindegyikének fontos hivatása van, és épen e végett elméleti és gyakorlati okok mellőzhetlenné teszik, hogy e teendők külön önálló személyekre ruháztassanak. Ebben fekszik fő indokolása s igazolása a közügyészi intézménynek, mint oly állandó s külön közegnek, a mely a közvádló hivatásához tartozó teendőket végzi. Az ügyészség rendezésénél különösen a következő három kérdésre kell tekintettel lenni : a) kinek közege legyen az ügyészség? b) hatásköre a közvádlói teendőkön kivül kiterjesztessék-e egyéb ügyekre? és c) mily alapon szerveztessék az ügyészség ? A javaslat e tekintetben a következő elveket fogadta el : I. Az ügyészség fő teendője : hogy a jogrendnek a büntető törvényekben meghatározott megsértése eseteiben, a törvény alkalmazása iránti eljárást megindítsa. Minthogy a büntető törvények áthágói nem csak az egyesek magánjogait, hanem magát a jogrendet és igy az összes társadalmat is sértik : tehát azon közeg, a mely a bűnvádi eljárás meginditását és a jogsértők megfenyitését eszközölteti, csak az összes társadalmat, azaz : az államot képviselheti ; minélfogva a közvádló csak az állam közege lehet. A közvádlói tisztnek e jellegét szorosan fenn kellett tartani. Ez abban rejlik: hogy tiszte állami tiszt; alkalmazása királyi kinevezés utján történik. E változtatás egyébiránt természetes következménye azon elvnek, melyet a bíróságokra-nézve az 166&. IV. t; ez. elfogadóit, ' * 40* '." '"•