Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.

Irományszámok - 1869-301

zu CCCI. SZÁM. 301. szám. (CXIII. ÜLÉS 583. 6) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház jogügyi bizottságának a kir. ügyészekről szőlő törvényjavaslat tárgyában. Hazánkban a közvádlói teendőket eddig a törvényhatóságok tiszti ügyészei végezvén ; most azonban a bíráskodás ő Felsége a király nevében fogván az 1869, évi IV. t. ez. értelmében gyakoroltatni, a bizottság belátja annak szükségét, hogy a szervezendő bíróságokhoz kir. ügyészek rendszeresítessenek, és ezt oly változásnak tekinti birósági rendszerünkben, mely a hivatolt t. ez. természetes következménye. És minthogy fennálló törvényeink szerint a büntető eljárás szorosan a vádlási formák között mozog még most is, és a véleményezésre utasitott törvényjavaslatnak a kir. ügyészek hatáskörét körülíró minden intézkedése is oda irányul, hogy ez szorosan a közvádlói teendőkre szorittassék, és a jogrendnek a büntető törvényekben meghatározott megsértése eseteiben a törvény alkalmazása iránti eljárást megindítsa; de odáig egy esetben se terjedhessen, miszerint a birák függetlensége általa veszélyeztethessék. Minthogy továbbá a kir. ügyészség institutiója a kir. bíróságoktól szerinte független hatóságot képezne, mely egyenjogositva volna azokkal, és egyedül az igazságügyministeriumnak lenne alárendelve ; átalánosan el lévén fogadva azon rendszer helyessége, mely a bűnvádi perekben működő közegek teendőit akként osztja fel, hogy a biró vádló és védő teendői külön választassanak, a bizottság ugy vélekedik, miként a törvényjavaslat ez utóbbi két intézkedése is helyes, mert egyrészt abban leli indokolását, hogy a kir. ügyész az államot képviseli, tehát mindazon esetekben, a mikor az állam mind fél jelenik meg a biró előtt, az ügyész, ha à bíróságtól elkülönitett közeg nem lenne, mint biró és fél egy személyben öszpontosulna, — másrészt pedig a ministertől függése egyenesen követelménye a megbízás jogának, és czélszerü rendelkezésnek tekintendő még azért is, mivel a kir. ügyészeket azon közegnek lehet alárendelni legbiztosabban, mely az állam érdekeinek az igazságügy körüli képviseletére még pedig felelősség alatt van hivatva. Mindezeknél fogva a kir. ügyészek felállításáról szóló törvényjavaslatot, mint átalánosságban, úgy részleteiben— elfogadásra ajánlja a bizottság. Pesten, 1871. május 22-én. Gróf Cziráky János, bizottsági elnök. Kubicza Pál, bizottsági jegyző.