Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-282
CCLXXXn. SZÁM. 237 válthatóknak nyilvánittatni, melyekről a tulajdonos szerződésileg igazolja, hogy azokra nézve magának a visszaváltás jogát világosan fentartotta. Holott az irtvány ok nagy része — mint ezt a bizottság fentebb jelzé — szóbeli egyességen alapulván, vajmi kevés esetekben állana a tulajdonos lehetőségében a törvény e kivánatának megfelelhetni, mely kivánata különben is a fennálló jogi eszmékkel ellentétbe jő, midőn a tulajdonosra háritani kivánja a visszaválthatási joga bebizonyításának terhét, holott az a bizottság nézete szerint a közönséges jogi fogalmakon indulva létezendőnek feltételezendő lenne, mignem az illető irtványföldet használók részérói az ellenkező bebizonyitatnék. Nem is állhat — a bizottság nézete szerint — a visszaválthatásnak útban az 1836 előtt keletkezett irtvány okra nézve az elévülés, mert a midőn ily irtványokról a hozzákötött szolgálmányok háboritlan élvezetében valának az irtványtulajdonos volt földesurak 1848-ig az egész országban s igy tulajdoni joguk az illető irtványbirtkosok részéről elismerésben részesült, e szolgálmányok megtagadása csak az 1848. évben történt átalakulás hibás felfogásából eredettnek tekinthető, és azért a beállott politikai viszonyok közepette lefolyt időszak nem tartható olyannak, melyből a tulajdonos jogának elévül hetesére méltányosan következtethetne. Ez indokokból kiindulva, a bizottság a 4. §. ej pontját kihagyandónak javallja, miáltal is az f) pont e), a g) pont pedig /^-pontra változnék. Ugyanezen 4-ik szakaszbeli/) s g), vagyis illetőleg most e) s f) pontokban a bizottság azon az országban számos helyt létező esetekre is fígyelendőnek tart, hol is kölcsönös egyezség utján az irtvány ok iránti kereset beadása elhalasztva lett, miért is az/), illetőleg most e) pontjához ezen szavakat hozzáadatni; „a mennyiben ennek elmulasztása az illetők között létrejött irás- vagy szóbeli egyesség által nem igazoltathatók", és a g), illetőleg most/) pont 4-ik sorában e szavak után „a volt földesúr" e szavakat ,,a nélkül, hogy ez iránt ujabb egyesség köttetett volna", beigtatni javallja a bizottság. Az 5. §. e) alatti pontja második bekezdésében a törvényjavaslat arról rendelkezvén, hogy ha az irtványbirtokos semmi szolgálatot vagy fizetést nem teljesített, de a tulajdonos azt bebizonyítja, hogy ily szolgáltatást vagy fizetést követelni jogosult lett volna, az irtványnak egy nyolczadrésze a tulajdonost illeti, a bizottság azon nézetből kiindulva, hogy ezen jogosultsága a tulajdonosnak, különösen és főképen tulajdoni jogán alapszik, a 3-ik lapon a 2-ik bekezdés 3-ik sorában a fizetést után e szavakat betoldatni javalja : „tulajdoni jog czímén". A 8-ik szakaszban azon nehézségeket tekintetbe véve, melyekbe az 1842—1847-ik évi terménybeli szolgálmányok kimutatása különben ily hosszú évek sora után ütköznék, annak szövege 8-ik sorában e szó ,,szolgálmány" után e szavakat: „mely azon esetben, ha lajstromok által igazolható nem volna birói becsű utján lesz megállapítandó", betoldatni javallja a bizottság. A 9-ik szakaszban a méltányosság s kölcsönös viszonosság elvét szem előtt tartva a bizottság, a törvény e szakasza azon rendeletét, mely szerint a volt földesúr, ha a megváltásra kötelezett, az úrbéri rendbeszedés s tagosítás előtt az irtvány okra nézve annak harmadát a volt földesúrnak felajánlja, azt emez elfogadni köteles, viszont a megváltásra kötelezettre a volt földesúr irányában kimondandónak tartja azon okból főkép, mivel ily módon lehetne leginkább reményleni, hogy a hosszadalmas költséges visszaváltási peres eljárás legtöbb esetben mind a két félnek előnyére feleslegessé váland, s azért e szakaszt ezea szavaktól kezdve: „Ha azonban" ekkép javasolja módosíttatni; „Ily esetben, ha a volt földesúr vagy a megváltásra kötelezett a megváltandó irtványok egy harmadát ajánlaná fel, illetőleg követelné, ezt a másik fél köteles elfogadni". Végre a 15. §. a) pontjában ezen szavak helyett: „időkből származnak", e szavakat: „időkre esnek" szabatosabb értelmezés végett használandóknak tartja a bizottság. Kelt Pesten, 1871. évi május 2-án. Gróf Cziráky János s. k M bizottsági elnök. Báró Miske Imre s. k M bizottsági jegyző s előadó.
