Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-271
CCLXXI. SZÁM. 157 épületekkel, az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, bútorzattal, ingó és ingatlanságokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatérítése után az engedélyes megtartja a vállalat saját kereseteiből alakitott tartalékalap és a künlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek : a coaks-kemenszék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandó^át nem fogják képezni. 27. §. Ha megelőző intések daczára, az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése, vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelo intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt bármikor megszűntnek nyilvánitani. 28. §. Az engedély minden okmány szerű kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek. Különleges feltételek. 29. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyes által következő rendszabályok lesznek követendők : a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony az eperjes-héthársi vonalszakaszon legyen ugy, mint egy áll a száznyolczvanhoz (1:180) ; Héthárstól vagy egy közelében fekvő ponttól a viz választóig legyen ugy mint egy áll a hatvanhoz (1: 60), a vízválasztótól Orlovig legyen ugy, mint egy áll a nyolczvanhoz (1:80) ; végül az utóbbi helytől az ország határáig legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1:200). A kanyarodásoknak a nyilt pályán és pedig az Eperjestől Héthársig terjedő vonalszakaszon 500 — Héthárstól vagy egy közelében levő ponttól a vízválasztóig terjedő szakaszon 275, végre a vízválasztótól az ország határáig terjedő vonalon 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonaloknál megállapittattak s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállitani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvény-szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia, ezenkívül még az épitési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenként legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség mint tartalék-kövecs helyezendő el. — A mtíépitmények egészen kő- és vasanyagból építendők, kivéve a Tarcza folyón felállítandó hidakat, melyek egészen fából építhetők ugyan, de mint ideiglenesek csupán a végleges hidak számára kitűzendő hely mellé állitandók. Az engedélyes köteles egyébiránt ugy a végleges, mint az ideiglenes hid épitése czéljából szükséges földterületet már most előre kisajátítani. b) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása illetőleg szállitása körül, valamint a sínutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonalokra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemiittetik, hogy a sínek a könnyebb és kisebb szabványszelvényű mintából, t. i. egy bécsi láb hosszaságban 2OV2 vámfont súlylyal birok legyenek. A talpfák tölgyfából készitendők.
