Főrendiházi irományok, 1869. IV. kötet • 256-319. sz.
Irományszámok - 1869-271
156 CCLXXL SZÁM. engedélyezett vonal előtanulmányozása folytán, a kormánynak az engedély nyújtásáig okoztatattak, s köteles azon összeget a biztosíték letételére meghatározott határidő alatt, a magyar kir. vasutépitészeti igazgatóság pénztárához beszolgáltatni. A fentebbi czímeken fizetendő összegek, a mennyiben azok a pálya megnyitása előtti időre esnek, az épitési számlát terhelik, mig ellenben az üzlet megnyitása utáni időre esők az üzletszámadásba felvehetők. A kormány mindaddig, mig az elvállalt biztositás alapján a vállalatnál érdekelve van, az engedélyes vagy jogutódjai által alakitandó társulat igazgató-tanácsában két általa kinevezendő, és a társulatiakkal egyenjogú tag által képviseltetik. 23. §. Az engedélyezett vasút után azon üzlet években, a melyekben a biztosított tiszta jövedelmet el nem éri, következésképen a kamatbiztositást igénybe veszi, sem kereseti, sem jövedelmi, sem más, későbben ezek helyett netalán behozandó adó fizettetni nem fog. A midőn azonban az államsegély megszűnik, a jövedelmi adó az üzletszámlába be fog vezettetni. Addig különben, mig a jövedelem-felesleg a jövedelmi adó-összeget el nem éri, adó fejében csak a tényleges jövedelem-felesleggel egyenlő összeg lesz fizetendő. A részvények és elsőbbségi kötvények szelvényei, az engedélyezett vasútvonal forgalomba tétele napjától tiz évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek. Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadású részvények és elsőbbségi kötvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki. Ugyanazon mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik. A tőkeszerzés, valamint épitkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállitandó minden szerződés, beadvány, vagy bármely más okirat — bélyeg- és illetékmentes lesz. 24. §. Az engedély tartama az 1-ső §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §-nak b) pontja alatt kimondott ótalommal uj vasút felállítása ellen 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. Kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész engedélyezett vonal a közforgalomnak adatik át. A fentebbi, valamint a 4. §-ban meghatározott eseteken kivül elenyészik az engedély akkor is, ha a vonalozási munkálatok megkezdésére és befejezésére, az épités megkezdése, az épités befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve megállapitott határidők meg nem tartatván, a határidők elmulasztása, a fennidézett vasutengedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében nem igazoltattatik. 25. §. Á kormány fentartja magának a jogot, hogy az engedélyezési # törvény hatályba léptétől számítva harmincz év lefolyása után, az engedélyezett pályát minden időben beválthassa. A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely Összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fenmaradt 5 év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámíttatni. Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztosított tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyesnek megállapitott engedély tartamáig, mint évi járadék fizetendő. 26. §. Az engedély megszűnteiével, valamint ä pálya beváltásának bekövetkeztével, az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 25. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett, és jókarban átadandó vasút tehermentes birtokába és haszonélvezetébe; birtokába veszi különösen a pályaterületet és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépitményeket, minden hozzátartozókkal egyetemben— mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, é
