Főrendiházi irományok, 1869. III. kötet • 190-255. sz.
Irományszámok - 1869-193
18 CXCIII. SZÁM. jesitett egyes vizsgálatok nyomán a pálya-szolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni: ezek által azonban amár egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom- és pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vágy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként se a pályatervezet főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irány-viszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §• A pálya alépítménye egy vágányra előállitható, s ehhez képest a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itélendi a föld. területet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyes társulat erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetik. Mihelyt annyira növekedett a forgalom, hogy a tiszta jövedelem a névleges üzleti-tőke 8% jövedelmének megfelel és az engedélyesek minden — a kamatbiztositás alapján az államtól nyert előlegeket és ezek kamatait törlesztették : kötelesek az engedélyesek — a mennyiben a kormány azt kívánná — a második vágányt minden kártalanitás nélkül előállítani. A forgalom növekedtével minden más esetben is kivánhatja a kormány a második vágány előállítását ; csakhogy ekkor a részletes határozmányok az engedélyesekkel egyetértőleg lesznek megállapitandók. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által következő átalános rendszabályok lesznek követendők. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százötvenhez (1: 150). A kanyarodásoknak a nyilt pályán nem szabad 400 méternél kisebb félátmérővel birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett Il-od rendű vonalaknál (Miskolcz-Bánréve) megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3.1 méterre, kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállítani s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedésével a keresztszelvény szabványokban meghatározott mértékkel kell birnia, ezenkívül még az épitési alap terhére pályamértföldenként legalább 300 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalék-kövecs helyezendő el. A felépitmény beágyazására felényire tiszta homok, felényire homok és kavics keverten használható. Mindazonáltal az engedélyeseknek szabadságukban álland az egész felépítményt homokba fektetni és csak egy 0"07 méternyi tiszta kavics fedréteget használni. A műépitmények egész 3 méter nyílásig, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból vagy jól kiégetett téglából állitandók elo.
