Főrendiházi irományok, 1869. III. kötet • 190-255. sz.
Irományszámok - 1869-199
92 CXCIX. SZÁM. pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irány-viszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, IIy változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §• A pálya al-épitményét lehet csak egy vágányra előállítani, és ennek megfeleloleg a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomu sínuthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministerium czélszerünek itélendi a földterületet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt a forgalom, az engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az évi bruttó-jövedelem mértföldenként 90 ezer o. é. forintot ezüstben fölülhaladt, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni ; ellenben az állami kamatbiztositás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedténél a ministerium kivánhatja a második vágány előállítását, csakhogy ezen esetben a részletek külön egyezség utján fognak az engedélyesekkel megállapítani. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által következő átalános rendszabályok lesznek követendők. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhuszonöthöz (1: 125). A kanyarodásoknak a nyIIt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A mennyiben azonban a minimai félátmérő — és a maximai emelkedés alkalmazásával a dombovár-báttaszéki vonalszakaszon aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, az esetben a fenn meghatározott félátmérő a mondott szakaszon, — mind azonáltal csupán a kormány beleegyezésével, — 250 méterre leszállítható, és az emelkedési viszony egy századra (1: 100) felemelkedő. Ezen maximai emelkedési viszonyok és legkisebb kanyarulati félátmérők alkalmazbatása felett, mi az épitési nehézségektől függ — a kormány határoz. • A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánréve) vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3.1 kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat is előállítani, s annak azon időben, midőn apályafentartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befödésével, a keresztszelvényszabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia. Ezenkivül még az épitési alap terhére, pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 300 köbméternyi kavics-mennyiség, mint tartalék-kövecs helyezendő el. A mííépitmények, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befedendők, s így egészen kőanyagból állitandók elő. A mennyiben a pálya magassága ezen szerkezet módot nem engedné, ezen esetben ugy a műépitmények, mint a nagyobb hidak is és minden pálya melletti és feletti hidak egészen fából készithetŐk. b) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása IIletőleg szállítása körül valamint asínutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett II-od rendű (Miskolcz-Bánréve) vonalokra nézve megállapíttatik. — A kité rőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy- vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett (impragnált) bükkfából készíttessenek és szállíttassanak.