Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-128
CXXVIII. SZÁM. 47 készpénzben . . . . 4.444,122 frt 97 kr. arany és ezüstben , . - . . . . . . .... . . ..'•,,... .• . . ; 12,462 frt— kr. értékpapírokban . . . 7.779,100 frt — kr. Összesen: 12.443,926 frt 097 2 kr. Az értékpapírok állanak: a) porosz kincstári utalványokban 1.905,600 frt. b) Gmundeni sóbánya-kötvényekben 1.270,000 frt. e) Pénztári utalványokban . 2.411,500 frt. d) A folyó számlában kimutatott értékpapírokban . . . . . . . 2.000.000 frt e) Kőszénbánya-részvényekben . . . 192,000 frt. Összesen: 7.779,100 frt. A vasúti kölcsön tárgyában a bizottság hivatva egyáltalában nem lévén : e kölcsön keletkezése, valósitási kezelése s az arra netalán fordított költségeknek részletes tárgyalását taglalgatni, miután a vasúti kölcsönt illetőleg az 1868.13. t. czikk a pénzügyminister kötelességévé teszi ez ügyről ily értelemben szóló jelentését a törvényhozáshoz évente beadni, a minthogy a pénzügyminister ur annak beadását legközelebb is megígérte, e helyen egyedül azt véli megállapitandónak, hogy az összegek, melyek a zárszámadásban foglaltatnak, részint kellő, és az államra kitünőleg jövedelmező vállalatokba fektetvék, részint az 1868. XII. t. czikk rendeleteiből folyók, — a mely összegek pedig befektethetők nem voltak, biztos helyeken és legjobb hitelű értékpapírokban helyezvék el. Viszatérve már most az előirányozva nem volt bevételek és kiadásokra, a mellékelt táblázattételek szerint kimutatja, hogy az előirányozva nem volt jövedelmek . . . . 2.108,329 frt 03 V2 ^ raz előirányozva nem volt kiadásoknál . . . . . . 732,043 frt 38y 2 kr. kedvezőbb eredményt mutatnak . . . ,. . . ,.. . 1.376,285 frt 65 krral, megjegyezvén, hogy ezen kimutatás bevételi és kiadási hasábjában kimutatott tételek egyáltalában átfutok, azaz olyanok, melyek sem jövedelmet, sem költséget nem képeznek, mivel az államvagyont se nem szaporítják, se nem csökkentik. Megállapítván ezek szerint az előirányzott és valóságos jövedelem az előirányzott és valóságos költség illetőleg kiadások álladékát, s az ezekből folyó eredményt általánosságban s fejezetek szerint is felderítvén, — valamint azt is, hogy mely fejezeteknél s minő összegig történtek az előirányzottnál nagyobb, tehát túlkiadások, tekintettel az 1868-ki XXVIII. t. ez. különösen 7 §-ának rendeletére, a bizottságnak természetszerűleg folyó kötelessége lett megvizsgálni, ha elfogadható-e a túlkiadások fentebbi indokolása, s ha megegyezik-e a törvény rendeletével azon mód, melylyel e túlkiadások fedezve lettek ? A bizottság a túlkiadások tüzetes tanulmányozása után mitsem vonakodik határozottan kije- lenteni : hogy tekintetbe véve, miszerint az 0 Felsége kabineti irodájánál felmerült túlkiadás valósággal az 1868. évi 47. t. czikk rendelkezésének következése; hogy a földtehermentesitési adósságnál az illető jogosultaknak időközben, az államköltségvetés megállapítása után felderített követelései annál inkább kiszolgáltatandók voltak, mert azok az államhitel érzékeny megcsorbítása nélkül megtakaríthatók nem is lehettek, s fedeztetniök minden áron kellett ; hogy az országgyűlés szükségletei, az illető házak határozatai következtében s azokhoz hi ven teljesitendők, illetőleg kieiégitendők ; hogy a ministerelnökségnél később tényleg kiegyenlített túlkiadás az 1869-ki zárszámadásnál bevételbe lesz veendő ; hogy a belügyministerium túlkiadásai, közigazgatás folyamának elkerülhetlen s részletezett szükségei által eléggé indokoltak ; hogy továbbá a pénzügyministerium túlköltségei a felmerült körülmények, a kezdetleges és még meg nem állapodott viszonyok folytán, ha csak a pénzügyminister a pénzügyi igazgatás folyamát a
