Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.
Irományszámok - 1869-128
32 CXXVIIL SZÁM. delmi adó az osztrák főszámvevőszék által Magyarország bevételei közé soroztatott, holott az elébb fennállott rendszer szerint az államadósságok jövedelmi adója, mely a szelvények beváltásánál jött lerovás alá, a közös pénzügyministerium jövedelmei között vétetett fel. Egy további nagyobb Összegre menÖ különbség a 328. sz. a. kimutatásban a központi költségeknél fordul elő, melyek fejében itt 332,938 frttal több kiadás van felvéve, mint a zárszámadásban, holott a magyar ministerium nézete szerint az 1867. évre előirányzott központi kiadási költségek közössége a magyar ministerium felállitása által megszűnt ; és igy azok a közös kiadásoktól elkülönittetvén, aránylagos részben a magyarországi kiadások közé lennének sorozandók. Ezen két tétel együtt véve tesz 1.285,595 frtot, mi majdnem egyenlő azon különbözettel, mely a zárszámadás és a 328. szám alatti kimutatás közt előfordul." E nyilatkozatból a bizottság azon meggyőződésre jutott : hogy a kimutatott különbözetekre nézve a két államterület pénzügyministerei közt tárgyalások vannak függőben, s hogy e tárgyalások : nem érintik azon összeget, a mely a 328. sz. alatti kimutatásnak Magyar-, Erdély-, Horvátországok közigazgatására vonatkozó előirányzati (64.684,128) és valóságos kiadása közt (61.813,155), mint különbözet létezik, hanem érintik általában azon összeget, mely a 328. szám alatti kimutatásban foglalt összes előirányzati bevételnek (112.468,463) és az ugyanazon kimutatásban előirányzott kiadásnak (64.684,128) a bécsi zárszámadásban foglalt összes előirányzati bevétel (113.480,000) és az ugyanazon zárszámadásban közigazgatási czélokra előirányzott kiadásnak (64.320,000) egymással szemben történt felállításából származik. Ki lévén ezek szerint mutatva az alap, a melyre a pénzügyminister az 1867-ki képviselőház mácczius 2-áu hozott határozatával állott, s felderítve a 328. szám alatti kimutatás és a bécsi zárszámadásban foglalt bevételi és kiadási különbözet, a bizottság azon természetesen folyó kérdéssel találkozott továbbá : Mi fordíttatott Magyarország részéről tényleg az 1867-ki közös költségekre az 1867-ki állam bevételekből? s ha azoknak kölcsönös beszámítása 1867-re megtörtént-e? S minthogy e kérdés megfejtésére a 328. szám alatti kimutatások ösvényt nem mutattak, a bizottság a pénzügyminister urat Írásban adandó válaszra hivta fel, s nyerte a következő felvilágosítást „A 328. szám alatti kimutatás 4. lapoldala szerint a bevétel 1867-re 112.468,463 frt. 10-ik lapoldala szerint pedig a kiadás 64.684,128 frt. s igy a fölösleg ' 47.784 ; 335 frt. volt előirányozva. Ugyanazon lapoldalok szerint a valóságos bevétel 113.160,547 frt 6lV 2 kr. a valóságos kiadás ................... 61.813,155 „ 2472 „ tehát a valóságos fölösleg 51.347,392 „ 37 7 rúgott. Miután a magyar ministerium az 1867. márczius 2-ki határozat alapján a fennálló gyakorlati szabályokkal azt tartotta megegyezőnek, hogy a birodalom mindkét része a közös költségek fedezéséhez annyival köteles járulni, mennyi az előirányzat szerinti bevételekből saját kiadásainak fedezése után mint felesleg fenmarad : ennélfogva a közösügyi költségek fedezésére Bécsbe szállíttatott az előirányzott , 47.784,335 frtnyi fölösleg, tehát maradt megtakarítás , . 3.563,057 frt 37 kr. Az 1867-ik évi közös költségek iránt még eddig nem sikerült végleges megállapodást a két ministerium közt létrehozni, mi azonban — mint fentebb emlittetett, előre láthatólag akkor fog bekövetkezni, mikor a múltból fenmaradt activák és passivák aránylagos felosztása iránti tárgyalások be lesznek fejezve.
