Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-153

CLIII. SZÁM. 183 54. §. Mind a közvádló, mind a vádlott fél a határozatot kihirdetés után 24 óra alatt fölebbezhetik, és fölebbezés esetében a kézbesítéstől számitandó 3 nap alatt a fölebbvitelt Írásban is indokolhatják. 55. §. Ha a szabályszerüleg megidézett vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, sem elmaradását alapos okokkal nem igazolta, sem a tárgyalásra maga helyett ügyvédet nem küldött, sem pedig védelmét Írás­ban be nem nyújtotta: az eljárás a fennebbi szakaszok értelmében mind a mellett is megtartandó, s a biróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot. Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg s azokat a tárgyalás megkez­dése előtt Írásban igazolja : a tárgyalásra uj határnap tűzendő ki. Utólagos igazolásnak semmi hatálya nincs. 56. §. A fölebbezett fegyelmi ügyekben a folebbviteli fegyelmi biróság ugyanazon szabályok szerint jár el, a melyek az első folyamodása fegyelmi bíróságra nézve a fentebbi szakaszokban vannak meg­állapítva. 57. §. Mind az első, mind a folebbviteli fegyelmi biróság indokolt határozata a kihirdetés után 24 óra alatt írásban kiadandó mind a közvádlónak, mind a vádlottnak, s azon fölül 8 nap alatt közlendő azon törvényszékkel is, a melynél vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van. Ha a büntetés hivatalvesztésre szól : a határozatot az igazságügyminisíerhez is 8 nap alatt fel kell terjeszteni. 58. §. A fegyelmi bíróságnak Ítélete ellen a perújítás megengedtetik. 59. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magán fél kérelmezi : ez a közvádló jogaiba lép annyiban, a mennyiben a közvádló a 39., 43. és 54-ik §§-okban engedett föl ebb vitellel nem élne, sőt a mennyiben a közvádló akár a fegyelmi eljárás megszüntetését (42-ik §.), akár a vádlott felmentését (49-ik §.) indít­ványozná, az eljárás folytatására, illetőleg a vádlott elmarasztalása ellen indítványt tehet. Ugyanezen jogok átszállnak a magán félre akkor is, ha a közvádló által megindított fegyelmi eljárásba, a vádhatározat (43-ik §.) előtt beavatkozott, azon eltéréssel mindazáltal : hogy e beavatkozás­nak a fegyelmi eljárás korábbi jogcselekvényeire visszaható befolyása nincs. A vádhatározat után a ma­gán fél többé be nem avatkozhatik. Azonban e jogát a magán fél mindkét esetben csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e czélra külön meghatalmazványnyal ellátni, s vagy mindjárt az első panaszlevélben, a melyben a fegyelmi eljárás megindítását kéri, vagy pedig beavatkozás esetén : a beavatkozási kérvényben, a fegyelmi bíró­ságnak bejelenteni. Ezen esetekben a fegyelmi biróság mindazon határozatokat, a melyek a jelen fejezet értelmében a közvádlóval közlendők, a magán fél ügyvédével is tartozik közölni, s ez a vizsgálati iratokat mind a bíróságnál, mind a közvádlónál bármikor megtekintheti. A folebbviteli határidő a magánfélre nézve, a mennyiben neki e törvény szerint folebbviteli joga van: azon naptól számíttatik, a melyen a közvádlónak folebbviteli joga lejárt. Ha a tárgyaláskor (49-dik §.) a közvádló a vádlott felmentését hozná javaslatba: a magán fél ügyvéde, ha a közvádló javaslatában meg nem nyugodnék, a vádlott megbüntetésére, a büntetés nemére

Next

/
Thumbnails
Contents