Főrendiházi irományok, 1869. II. kötet • 127-189. sz.

Irományszámok - 1869-153

182 CLIU. SZÁM. 47. §. A vádhatározatban a tanúk és szakértők megidéztetése is elrendelendő. A közvádló valamint a vádlott jogositva van ezen határozat után is, mindazonáltal csak a tárgyalásra kitűzött határidő első felében ujabb tanuknak berendelését kérelmezni. Ezen kérelem felett a biróság határoz. A törvényesen megidézett tanú meg nem jelenés esetében az 1868. 54. t. ez. 206-ik §-ának súlya alá esik. 48. §. A tárgyalást az elnök, a kitűzött ügy megnevezésével nyitja meg. Ezután a 40-ik §. esetében felolvastatja a vizsgálati iratokat; kérdéseket intéz a vádlotthoz, s esetleg a tanukhoz, szakértőkhöz vagy a panaszló félhez. Az elnök után a birák is tehetnek kérdéseket. A közvádló valamint a vádlott, az elnök utján szintén intézhetnek kérdéseket mind a tanukhoz, mind a szakértőkhöz. 49. §. Befejeztetvén a tanuk kihallgatása, a közvádló előterjeszti a vizsgálat eredményét, s inditványt tesz a vádlott felmentésére vagy megbüntetésére s ez utóbbi esetben a büntetés neme, s ha ez pénzbüntetésből állana, az Összeg iránt is. Ezen inditványra a vádlott válaszol. További perbeszédnek nincs helye. 50. §. A vádlott ügyvédet is hozhat magával a tárgyalásra, mely esetben a közvádló vádjára mind a vádlott, mind az ügyvéd válaszolhat. 51. §. A tárgyalásnál jegyzőkönyv vezetendő, a melyet az elnök és a jegyző irnak alá. 52. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanuk kihallgatását vagy a vizsgálat folytatását teszik szükségessé : ezt a fegyelmi biróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli. 53. §. A fegyelmi biróság a tárgyalás alkalmával felmerült bizonyítékokhoz képest hoz Ítéletet s a vádlott ellen felmerült vádak s a büntetés iránt, belátása szerint, a 22-ik §. korlátai között határoz. A tárgyalás alkalmával fel nem merült körülmények azonban a határozat tárgyát nem képezhetik. A határozatot azon ülésben kell hozni, a melyben a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti, A határozat vagy felmentésre, vagy vétkesre szól. Ez utóbbi esetben a fegyelmi biróság megszabja egyuttal a büntetést, valamint megállapítja a fegyelmi eljárásnak a vádlott által viselendő költségeit is. Az első esetben pedig a vádlott költségei megtérítendők, és pedig, ha a per hivatalból indíttatott, az állam, különben a panasztevő által. Egyuttal, ha a fegyelmi biróság a vádlottat felmenti s azt látja, hogy a magán fél részéről emelt panasz hamis állításokra, vagy a tényeknek szándékosan elferdített előadására alapíttatott: a panaszlót 500 forintig terjedhető birságban marasztalja el, a melynek megfizetésére a fél, s ha ez által az ügyvéd írásban utasítva nem volt : az ügyvéd köteleztetik. Ezen bírság, be nem hajthatás esetére, fogságra változtatandó át, egy napot 5 forintra számitva.