Főrendiházi irományok, 1869. I. kötet • 1-126. sz.
Irományszámok - 1869-44
136 XLIV. SZÁM. Ezeken fölül, az építkezésnél különösen a kormány kívánalmai, nemkülönben a fennálló átalános épitkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni. A kormány fentartja magának, bogy az épitési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ban érintett ministeri rendelet 6-ik §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nem különben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni ; ezek által azonban, a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és pályahosz-szelvény változást nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél, gazdálkodási vagy üzleti tekintetből, akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, mi által egyébként se a pálya tervezett főirányának változást szenvedni, se azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra előállítható s ehhezképest a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy nyomu sínuthoz és a kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. A mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministerium czélszertínek itélendi a földterületet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi bruttójövedelem mértfóldenként 120 ezer oszt. ért. forintot ezüstben fólülhalad, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik azonnal, kötelesek az illető vonalon minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni ; ellenben az állami kamatbiztositás igénybe vételének ideje alatt, a forgalom növekedténél a ministerium a vonalon a második vágány előállítását is kivánhatja ; csakhogy ezen esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel megállapittatni. 5.§. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő, átalános rendszabályok lesznek szem előtt tartandók. a) Alépítmény. A maximal-emelkedési viszony Mihályitól Mezolaborczig legyen úgymint egy áll a százötvenhez (1: 150); Mezőlaborcztól az ország határáig legyen úgymint egy áll a hetvenhez (1: 70).Ezenmaximal-emelkedés fölemelése 1: 70-től legfólebb 1: 60-ig megengedhető azon esetben, ha azáltal a vonal megfelelő megrövidítése érethetik el. — Vájjon ezen fölemelés 1: 70-től legfelebb 1: 60-ig megengedhető-e, ez iránt a kormány határoz. — A kanyarodásoknak a nyiltpályán nem szabad 280 méternél kisebb félátmérővel birnia. Ezen maximal-emelkedési viszonyoknak és legkisebb kanyarodási félátmérőknek, — melyek meghatározására az épitési nehézségek irányadók — alkalmazhatása iránt a kormány dönt. A pálya szabályszerű (normal) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonaloknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatbtt.
