Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-20

XX. SZÁM. 61 s hozzáférhetlen volt, mert a nemzet panaszai ellenében mindig a fejedelem magasztos nevét, szentséges személyét állitotta előtérbe, saját hibáit, sőt bűneit is a királyi palásttal igyekezett takargatni. 34. Visszaemlékeztek a törvényhozók azon időre, midőn I. Ferencz királyunknak a nem-felelős magyar kormányszék férfiai törvénysértést tanácsoltak, s az Ő tanácsukra kiadott rendeleteknek eszközlői voltak, és e bűnökért feleletre nem vonathattak, mert védte őket a király neve, s ámbár a jó és igazságos fejedelem, az ország rendéi által felvilágositva, nemes őszinteséggel kijelentette, hogy fájnak a történtek atyai szivének, vétkes tanácsosai mégis hivatalban maradtak. 35. A testületi kormányzatnak ezen hibáit, s a káros következményeket, melyek e hibákból származtak, az alkotmányos felelősség hiánya okozta ; s e hiány a kormányzat testü^ti rendszerében feküdt. Voltak ugyan a kormányszékeknek tiszteletre méltó jeles tagjai, kik hiven ragaszkodtak a törvényhez és alkotmányhoz, de még azok sem valának képesek elhárítani vagy orvosolni a hibákat, melyek a felelősség nélküli testületi rendszernek voltak következményei. 36. Az 1848-iki törvényhozás tehát, midőn a népet fölemelte s jogegyenlőség alapján szabaddá tette, biztosítani kívánta egyszersmind a néppel megosztott alkotmányos szabadságot s a közjogilag újjászületett ország ezernyi fontos érdekeit, s e biztosítás tekintetéből is felelős kormányról kellett gondoskodnia, nehogy a felelősség nélküli testületi kormány kezei között lassankint hanyatlásnak induljon, a mit a nemzet és fejedelem egyesült akarata a hon javára megállapított. 37. Változott időnkint hazánkban is, mint másutt, a kormányzat alakja. A testületi kormányzat nem a régibb korból származott át mireánk, hanem itt is, mint máshol, csak a közelebb lefolyt pár században fejlett ki, de majd mindenütt csak addig állott fenn, mig az aristokratikus intézményeknél fogva a rendi alkotmány fennállott. A tapasztalás és a történelem ezen tanúsága bizonyítja, hogy a nép egyenjogúságára alapított alkotmányos szabadságnak s népképviseleti rendszernek melló'zhetlen követelménye a felelős minisztérium s parlamenti kormány. Testületi kormányzat, mely mellett a felelősség kivihetetlen, és a népképviseleti rendszer együtt, meg nem állhatnak. Midőn tehát az 1848-iki törvényhozás a népképviseletet megállapította, a testületi kormányzat alakját tovább fenn nem tarthatta. 38. Magyarország alkotmányának egyik legszebb gyöngye a megyei rendszer. Ősi intézmény ez, valamint alkotmányunk is ősi, mindenik a nemzet életéből fejlődött ki, s épen azért egyik ugy, mint a másik, időnkint a nemzet életének fejlődése szerint alakult. Szent István idejében valamint az alkotmány, ugy a megyei rendszer is, bizonyosan sokban különbözött a mostanitól. Fejlődő nemzeti életünk hozta létre azon átalakulást, mely 1848-ban a nép jogegyenlőségére fektette alkotmányunkat. Ez átalakulás után a megyei rendszer sem maradhatott többé aristokratikus, s az önkormányzat azon jogát, mely a megyei rendszerben fekszik, a kiváltságos osztály kizárólag többé nem gyakorolhatta, ki kellett azt terjeszteni a népre is. Tehát ugyanazon ok, mely a közkormányzat alakját megváltoztatta, tette szükségesekké azon változtatásokat is, melyeket a megyei rendszer alkatrészeire nézve tett az 1848: XVI. és XVII. törvényczikk. 39. De meg vagyunk győződve, hogy a közkormányzat alakjának megváltoztatása a megyei rendszerrel semmi elvi ellentétben nincs, sőt hitünk szerint e kettő egymással öszhangzásban van. Azon lényeges változtatást, a mi az 1848-ki törvények folytán a megyének követválasztási s utasítási jogára nézve közbejött, nem a törvényben felállított felelős miniszteri rendszer okozta, hanem az a demokratikus alapra fektetett népképviseleti rendszernek szükséges következménye. 40. Egyébiránt nem kívánunk jelenleg e tárgy felett bővebb elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, csak a tapasztalásra hivatkozunk. A felelős minisztérium s az 1848-diki törvények szerint alakított megyék öt hónapig állottak fenn együtt, és ezen öt hónap alatt a minisztérium és megyék között súrlódás nem volt, a kormányzat e miatt fel nem akadt, elvi ellentét közöttök nem mutatkozott, s a közigazgatás gyorsabb, olcsóbb és a népre nézve is kielégítőbb volt, mint azon időnkint egymást váltó provisoriumok alatt, melyekkel azóta kísérletek tétettek. 41. Voltak azon idő alatt is bajok és súlyos nehézségek az országban, de azok nem a felelős minisztérium és a megyei rendszer közötti viszonyból származtak, hanem azon átkos belháboruból, 0