Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-20
62 XX. SZÁM. melynek okairól és okozóiról most hallgatni kivánunk. Azon rendetlenségek pedig, melyek az 1861-ki megyei élet ellen fölhozatnak, egyenesen azon félszeg eljárásnak voltak következményei, mely a megyei hatóságokat felelős minisztérium nélkül állította vissza, megszorította azok alkotmányos hatáskörét, s magában a megyében, a megyétől különálló, s attól és a magyar kormánytól egészen független, idegen hivatalnoki testületet hagyott meg. 42. Bizonyítja e példa, hogy a felelős minisztérium és a megyei rendszer nincsenek egymással ellentétben, s megállhatnak együtt, de csakis együtt állhatnak meg czélszerüen. Ugyanez áll a kerületekre és városokra nézve is, melyekre maga a legmagasabb királyi leirat sem terjeszti ki fentebb érintett észrevételeit. 43. Azon ellenvetés, hogy a megyék rendezéséről szóló törvények hiányosak és ideiglenesek, csak arra szolgálhat ösztönül, hogy e törvények országgyülésileg javíttassanak, de nem elegendő ok arra, hogy addig is, míg ki nem javíttatnak, meg ne tartassanak. Nincs emberi mű, melynél tökéletesebbet alkotni ne lehetne ; nincs alkotmány, melynek hiányai ne legyenek. S ha e miatt alkotmányt és törvényt föl lehetne függeszteni- : akkor lehetetlen volna minden alkotmányosság, s bizonytalan és ingatag átalában minden államgépezet. Ideiglenes, igenis, az emiitett két törvény: de ez ideiglenességnek valódi értelme nem az, hogy a törvényt idő közben is föl lehet függeszteni mindaddig, míg a törvényhozás újra nem készíti, hanem az, hogy a legközelebbi országgyűlésen teendő intézkedésig ezen törvényt kell megtartani. 44. Hivatkozva tehát mindazokra, miket válaszfeliratunkban a felelős minisztérium kinevezését , s a megyék, kerületek és városok alkotmányos hatóságának visszaállítását illetőleg előadtunk, ujabban is kérjük Fölségedet, hogy ezek iránti kérelmeinket kegyelmesen teljesiteni méltóztassék. ^ 45. Válaszfeliratunknak az országgyűlés kiegészítését tárgyazó részére a legmagasabb királyi leirat azt mondja, hogy miután az erre vonatkozó kérdések Horvát- és Tótországok közjogi viszonylatának szerencsés megoldásával állanak kapcsolatban, azok e viszonylatokkal együtt lesznek tüzetesen tárgyalandók. De miután a mi kérelmünk uem csak oly részekre és tartományokra vonatkozott,, imelyek közvetlen Horvátországhoz, s azzal együtt a magyar koronához tartoznak, hanem olyanokra s, mely ek közvetlen Magyarország területének részeit képezik : kénytelenek vagyunk e részben ismételni a válaszfeliratban foglalt kérelmünket. 46. Fájdalommal látjuk a legmagasabb királyi leiratból, hogy azon kérelmünk, melyet politikai vádak folytán elitélt vagy száműzött honfitársaink érdekében Fölségedhez alázatosan fölterjesztettünk, ezúttal szintén sikeretlen volt, s annak teljesítése a koronázás utáni időre halasztatott. Vegye Fölséged kegyelmesen tekintetbe, hogy a szenvedőnek minden órája kinos, és engedje reménylenünk, hogy a mit kérő szavunk FölségedtŐl kieszközölni gyenge volt, azt saját atyai szivének sugallata mielőbb valósitani fogja. 47. Föladatunk, melynek szerencsés megoldásától függ a hazának boldogsága, rendkívül fontos és nehéz. Nyugodt kebel, csüggedést nem ismerő kitartás, s a szebb jövőnek állandóságában vetett bizalom szükséges azon munkához, mely minden erőnket s igyekezetünket igénybe veendi. De zavarja keblünk nyugalmát, zsibbasztja erőnket annak tudása, hogy alkotmányunk s törvényeink most is fel vannak függesztve, s midőn a nehéz munkához fogunk, minden egyebekre nézve alkotmányon kivül állunk. Jogfolytonosságot kértünk s felfüggesztett törvényeink visszaállítását ; kimondottuk, hogy nem kérünk politikai lehetetlenséget: és kérelmünk teljesen, minden részeiben, kivétel nélkül megtagadtatott, nehéz föladatunk sikeres megoldásáig. Ismét kérjük Fölségedet, mentsen meg bennünket s az egész országot azon súlyos aggodalomtól, hogy a jogfolytonosság tettleges elismerése nélkül mindaz, a miben komoly megfontolás után s talán áldozattal is megállapodnánk, oly alapra lenne építve, mely a jelen példa folytán egykor ingataggá válhatik. 48. Bizalmunkat egyedül Fölséged atyai szivébe vetjük. Egyedül Fölséged fejedelmi bölcseségétó'l reméljük alkotmányos életünknek oly biztositását. mely ismét visszaadja keblünknek azon »
