Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-14

34 XIV. SZÁM. mely midőn a haza polgárainak jogait és érdekeit, és még az egyes vallásfelekezetek benső nyugalmát is megzavarja, a nép jogérzelmeit és jogfogalmait aggasztólag megingatja. A magyar korona területi épsége közjogi elvének Fölséged által tartalék nélküli elismerése hálás köszönetre indítja a főrendeket, és azon reményt ébreszti bennök, hogy Fölséged országunk ki­egészítő részének Fiúménak, — valamint az ország alkatrészéhez számitandó azon területeknek is, me­lyek eddigelé az országgyűlésem megjelenésre meg nem hivattak, országgyűlésünkön leendő képvisel­ietését kegyelmesen eszközlendi. Elénk örömmel üdvözlendjük kebelünkben az erdélyi testvérhon régóta várt fiait, és Fölséged magasztos fölhivását követve egyik, legfontosabb és legkedvesebb hivatásunknak Ösmerendjük az 1848-ik évi VII. törvényezikk teljes életbeléptetésének beható megfontolásához és tárgyalásához já­rulva részünkről is oda működni, hogy megnyugtató, igazságos és méltányos megállapodások által az ország e régi óhajának végképeni teljesülte tartós eredményeknek, szellemi békének, és ez által a nem­zeti erők öregbitésének képezze talpkövét. Szintúgy megnyugtatva érezzük magunkat Fölségednek azon kegyes intézkedései által, me­lyek Horvát- és Tótországnak ezen országgyűlésem megjelenésükre irányozvák. Lelkesítve azon szel­lemtől, mely az országosan egybegyűlt rendeket és képviselőket már 1861-ik évben vezérletté, készek vagyunk részünkről is oda járulni, hogy ha Horvátország, mint ország akarna résztvenni törvényho­zásunkban, ha előbb tisztába akar joni velünk azon föltételekre nézve, melyek mellett közjogi állásá­nak Magyarországgali összeköttetését ujolag kivánja föléleszteni és érvényesíteni, ebbeli óhajtása a Magyarországgyülés részéről a méltányosság békülékeny szellemével találkozzék. A Horvátországgyülés 1861-dik évi határozatai, melyeket Fölséged velünk közölni méltóz­tatott, általunk e szellemben fognak tekintetbe vétetni, midőn a törvényhozás azok tárgyalásának ide­jét elérkezettnek találandja. Azonban nem hallgathatjuk el Fölséges urunk már is tett legfelsőbb intézkedéseért tartozó tiszteletteljes köszönetünk kijelentése mellett, — hogy szent István koronája területi épsége gyakorlati foganatosításának kezdeményzését nem látjuk teljesen megnyugtatólag megindítva, midőn Horvát és Tótországgal együtt Dalmátország nem említtetik ; mert Tót- és Horvátországgal közjogilag össze­kötve képezte Dalmátország a magyar szent korona egyik kiegészitő részét, és midőn Fölségedet tisztelet­teljesen megkérjük, hogy a magyar korona épségének ebbeli csonkitását megszüntetni kegyeskedjék ; Horvát- és Tótország e mindig sürgetett kivánalmának részünkről! támogatása által ujabb bizonyságát adjuk, hogy az egésznek sérthetlen fentartása biztosítja leginkább az egyes részek jogosult területi ép­ségét is. Kegyeskedik Fölséged ez országgyűlés első föladatai közé a birodalmának egyéb országai és tartományaival közös ügyek tárgyalásának és kezelésének elhatározását sorozni, — fölhiva figyel­münket a viszonyoknak a sanctio pragmatica keletkezése óta bekövetkezett változásaira és azon alkot­mányos jogokra, melyekkel Fölséged többi országait és tartományait is felruházni fejedelmi hivatásá­nak ismerte, mely tartományok alkotmányszerű befolyását a közös ügyek kezelésénél Fölséged immár nem mellőzhetönek nyilvánítja. — Kegyesen közli Fölséged egyszersmind velünk e kérdések elinté­zése czéljából az 1860-ik évi october 20-kán kelt legfelsőbb diplomáját és az illető ügyek kezelésének módozatára nézve az 1861-ik évi február 26-án közrebocsátott nyilt parancsát, és midőn minket ezen legfelsőbb határozványok érett megfontolására, beható tárgyalására és elfogadására felszólitva egyút­tal a kibocsátványok utóbbikának az iránta keletkezett aggodalmak megszüntetése végett történt ide­iglenes beállításáról értesíteni kegyeskedik, aggodalmaink el nem oszlatása esetében oly módositási ja­vaslatok előterjesztésére hív fel bennünket Fölséged, melyek a birodalom életföltételeivel összhangzásba hozhatók legyenek. Mélyen érezzük a Fölséged által kitűzött kérdések megoldásának fontosságát ; teljesen fel­fogjuk azon szellemi felelőség súlyát, mely reánk háramlik, midőn Fölséged az európai államtársulat egyik fősarkkövét képező birodalmának az alkotmányosság szellemében történendő bel szervezetét ho-

Next

/
Thumbnails
Contents