Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-11
XI. SZÁM. 27 által részünkről, és fényesen igazolván egyszersmind a nemzetnek hazai törvényeinkben századok során át oly sokszor ismételt kérelmei és igényei jogosságát, midőn a fejedelem és népei közötti bizodalom üdvhozó fölélesztését körünkben való személyes megjelenése által óhajtja kegyesen kezdeményezni. Fogadja Fölséged ezért hálás köszönetünknek hódolatteljes kifejezését. Midőn Fölséged a kiindulási pontok azon merev ellentétének elhárítására, mely eddig a függő közjogi kérdések elintézését megnehezité, a sanctió pragmaticában egy kölcsönösen elismert jogalapot jelöl ki, ezen fejedelmi elhatározása a nemzet mélyen gyökerezett jogérzelmével és alkotmányos szellemével találkozik. A sanctió pragmaticában ugyanis az ország oly kétoldali! szerződésre fektetett jogczimet tisztel, mely midőn egyrészről az uralkodóház örökösödési jogait, és minden örökös országainak és tartományainak elválaszthatlan és szétbonthatlan együttmaradását megalapítja, — másrészről Magyarország törvényes függetlenségét, s alkotmányos jogainak sérthetlen lenmaradását biztosítja, — kölcsönösen megerősíti állami életünk e két sarkkövét. — A sanctio pragmatica e kettős, és egymást kölcsönösen föltételező czéljának gondos és őszinte egyensúlyozása jellemezte mindig annak alkotása •óta a haza jóllétének, szellemi fejlődésének és alkotmányos életének ép ngy, mint Fölséged birodalma belső nyugalmának, kültekintélyének és nemzetközi hatályának legszerencsésebb korszakait, — mig e kettős czélnak egyoldalú, vagy ellentétes felfogása mindig szomorú emlékű viharoknak, a nemzeti erők mégzsibbasztásának, és a válhatlan kapcsolat kötelékei meglazulásának vala kezdete. Midőn ig} r Fölséged a pragmatica sanctióra, mint kiindulási pontra vonatkozó legfelsőbb elhatározása által megnyugtatva, járulandunk annak idejében az országgyűlés fontos teendőinek tárgyalásához, Fölséged iránti hálás érzelmeink kijelentése uj támaszt nyer azon meggyőződésünk által, hogy a törvényes alap elfogadása a közélet minden mezején törvényes viszonyok helyreállítására vezetend. Meg lesz igy szüntetve végképen a tényleges viszonyok és törvényeink közötti azon ellentét, mely midőn a haza polgárainak jogait és érdekeit, és még az egyes vallásfelekezetek benső nyugalmát is megzavarja, a nép jogérzelmeit és jogfogalmait aggasztólag megingatja, A magyar korona területi épsége közjogi elvének Fölséged által tartalék nélküli elismerése hálás köszönetre inditja a főrendeket, és azon reményt ébreszti bennök, hogy Fölséged országunk kiegészítő részének Fiúménak, — valamint az ország alkatrészéhez számitandó azon területeknek is, melyek eddigelé az országgyűlésem megjelenésre meg nem hivattak, országgyűlésünkön leendő képviseltetését kegyelmesen eszközlendi. Élénk örömmel üdvözlendjük kebelünkben az erdélyi testvérhon régóta várt fiait, és Fölséged magasztos felhívását követve egyik legfontosabb és legkedvesebb hivatásunknak ösmerendjük az 1848. évi VII. tör. czikk teljes életbeléptetésének beható megfontolásához és tárgyalásához járulva részünkről is oda működni, hogy megnyugtató, igazságos és méltányos megállapodások által az ország e régi óhajának végképeni teljesülte tartós eredményeknek, szellemi békének, és ez által a nemzeti erők öregbitesének képezze talpkövét. Szintúgy megnyugtatva érezzük magunkat Fölségednek azon kegyes intézkedései által, melyek Horvát- és Tótországnak ezen országgyűlésem megjelenésükre irányozvák. Lelkesitve azon szellemtől, mely az országosan egybegyűlt rendeket és képviselőket már 1861-ik évben vezérletté, készek vagyunk részünkről is oda járulni, hogy ha Horvátország, mint ország akarna részt venni törvényhozásunkban, ha előbb tisztába akar jönni velünk azon föltételekre nézve, melyek mellett közjogi állásának Magyarországgal! összeköttetését ujolag kívánja föléleszteni és érvényesíteni, ebbeli óhajtása & Magyarországgyülés részéről a méltányosság békülékeny szellemével találkozzék. A Horvátországgyülés 1861-ik évi határozatai, melyeket Fölséged velünk közölni méltóztatott általunk e szellemben fognak tekintbe vétetni, midőn a törvényhozás azok tárgyalásának idejételérkezettnek találandja, Azonban nem hallgathatjuk el Fölséges Urunk már is tett legfelsőb intézkedéseért tartozó tiszteletteljes köszönetünk kijelentése mellett, — hogy szent István koronája területi épsége gyakorlati foganatosításának kezdeményzését nem látjuk teljesen megnyugtatólag megindítva, midőn Horvát4*