Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-11
28 XL SZÁM. és Tótországgal együtt Dalm atország nem említtetik ; mert Tót- és Horvátországgal közjogilag összekötve képezte Dalmatország a magyar szent korona egyik kiegészitŐ részét, és midőn Fölségedet tiszteletteljesen megkérjük, hogy a magyar korona épségének ebbeli csonkítását megszűntetni kegyeskedjék ; Horvát- és Tótország e mindig sürgetett kívánalmának részünkrőli támogatása által ujabb bizonyságát adjuk, hogy az egésznek sérthetlen fenntartása biztosítja leginkább az egyes részek jogosult területi épségét is. Kegyeskedik Fölséged ez országgyűlés első feladatai közé a birodalmának egyéb országai és tartományaival közös ügyek tárgyalásának és kezelésének elhatározását sorozni, — fölhiva figyelmünket a viszonyoknak a sanctio pragmatica keletkezése óta bekövetkezett változásaira és azon alkotmányos jogokra, melyekkel Fölséged többi országait és tartományait is felruházni fejedelmi hivatásának ismerte, mely tartományok alkotmányszerü befolyását a közös ügyek kezelésénél Fölséged immár nem mellozhetőnek nyilvánítja. — Kegyesen közli Fölséged egyszersmind velünk e kérdések elintézése czéljából az 1860,-ik évi October 20-án kelt legfelsőbb diplomáját és az illető ügyek kezelésének módozatára nézve az 1861 -ik évi február 26-án közrebocsátott nyilt parancsát, és midőn minket ezen legfelsőbb határozványok érett megfontolására, beható tárgyalására és elfogadására felszólítva egyúttal a kibocsájtványok utóbbikának az iránta keletkezett aggodalmak megszüntetése végett történt ideiglenes beállításáról értesíteni kegyeskedik, aggodalmaink el nem oszlatása esetében oly módosítási javaslatok előterjesztésére hív fel bennünket Fölséged, melyek a birodalom életföltételeivel összhangzásba hozhatók legyenek. Mélyen érezzük a Fölséged által kitűzött kérdések megoldásának fontosságát ; teljesen felfogjuk azon szellemi felelősség súlyát, mely reánk háramlik, midőn Fölséged az európai államtársulat egyik fősarkkövét képező birodalmának az alkotmányosság szellemében történendő belszervezetét honunk alkotmányos jogainak és törvényes állapotának helyreállításával akarván kezdeményezni, e haza országgyűlésétől várja azon javaslatok fölterjesztését, melyeknek e hon határain túlterjedő horderejét tökéletesen értjük. — Csak hazafiúi kötelességünknek teszünk tehát eleget, midőn a feladat fontosságától mélyen áthatva megoldásának nehézségeit Fölséged előtt határozottan kijelöljük. De bármily nagyok legyenek ezen nehézségek, annál biztosabban reményijük mégis azoknak leküzdhetését, mivel valamint egyrészről egész készséggel elismerjük, hogy Fölséged örökös orszagainak, és tartományainak együttléte, és hatalmas államtestté alakulása nem a vak esetnek szüleménye, hanem az egyes részek lényeges belső szükségletének, a kölcsönös érdekek rokonságának, s az európai viszonyok békés fennmaradhatása és üdvös fejlődhetésöknek sürgető követelménye ; — ugy másrészről erősen hiszszük, — miként viszont a birodalom többi országai és tartományai Magyarország törvényes állásában, és szellem s anyagi kielégittetésében saját politikai létük, alkotmányos szabadságuk, és legfőbb érdekeik hathatós támaszát és tényezőjét félreismerni nem fogják. Nyíltan kijelentjük, miként élénken óhajtjuk, sőt erősen akarjuk Fölséged birodalmának a sanctio pragmatica értelmébeni fennmaradását és szilárdítását, hatalmi állásának fenntartását és öregbítését. Óhajtjuk többi országai és tartományai alkotmányos szervezetének megállapítását és fejlődését. Elismerjük hogy a sanctio pragmatica folytán Magyarország s a Fölséged uralkodása alatt álló többi országok között oly viszonyok fejlődtek ki, melyek azokat közösen érdeklik, és melyek annálfogva ténylegesen közös ügyeket hoztak létre. Erezzük, hogyha valódi alkotmányos életről van szó, mindazon politikai tényezőknek alkotmányos befolyása nem mellőzhető többé, melyek bizonyos viszonyok vagy ügyek eldöntése által érdekeltetnek. És ezen teHintetek kiegyenlítése azun törvényhozási önállással, melyben nemzetünk századok óta kereste és találta törvényes függetlenségének és nemzeti létének főbiztositékát, ezen országgyűlés teendőjének legkényesebb s legfontosabb oldalát képezi. Midőn tehát a pragmatica sanctio létezéséből folyó közös viszonyok és azokból ténylegesen keletkezett közös ügyek elfogulatlan és beható megbirálására, valamint oly javaslatok előterjesztésére, melyek alkotmányos önállásunkat megóvni és a birodalom életföltételeinek is megfelelni alkalmasak, karöltve az ország képviselőházával, annak idejében készeknek nyilatkozunk, e nehézségeknek érzete
