Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.
Irományszámok - 1865-149
l CIL. SZÁM. 313 10. Czikk. A szerződő felek kötelezik magokat, hogy ezentúl is a területeikre vagy azokból kifelé való csempészkedés elhárítására és megbüntetésére kellő eszközök által közreműködni s az eczélre kibocsátott büntető törvényeket fentartani, a birói segélyt megadni, a másik szerződő fél felügyelő hivatalnokainak a csempészek üldözését területeikben megengedni, s azoknak adó-, vám- és rendőrkivatalnokaik, mint szintén a helységi elöljárók által minden szükséges felvilágosítást és segitséget nyújtani fognak. Az ezen átalános katározmányok szerint megkötött vámcartelt a C) melléklet tartalmazza. Határszéli vizekre és oly határszéli területrészekre nézve, hol a szerződő felek területei idegen álladalmakkal határosak, az őrködési szolgálatnál a kölcsönös gyámolitás végett megállapított szabályok fentartatnak. 11. Czikk. Arumegállitási és átrakási jogok a szerződő felek álladalmaiban meg nem engedhetők, s a hajózási és egészségrendőri, mint szintén az illetékek biztosítására megkívántató szabál) r ok fentartása mellett, egy áruszállító sem kényszeríttethetik valamely meghatározott helyen megállapodni, ki-, bevagy átrakodni. 12. Czikk. Mindegyik szerződő fél a másik fél tengeri hajóit, s azok rakmányait, ugyanazon feltételek alatt s ugyanazon illetékek mellett bocsátandja be, mint saját tengeri hajóit. Ez áll a tengerparti hajózásra nézve is. Mindenik szerződő fél hajóinak állami illetősége hazájok törvényei szerint Ítélendő meg. Az egyik állam hajói teherképességének kimutatására a hazájokbeli törvények szerint érvényes mérlevelek a másik államban a hajózási és kikötői illetékek megállapításánál a hajómértékek átszámításának fentartása mellett, elégségesek. 13. Czikk. A szerződő felek egyikének azon hajóitól, melyek szerencsétlenség vagy szükség eseteiben a másik fél kikötőibe futnak be, ha csak a tartózkodás szükségtelenül meg nem hosszabbittatik, vagy kereskedelmi forgalomra nem használtatik, hajózási vagy kikötői illetékek nem szedhetők. Oly megsérült vagy partra vetett áruktól, melyek az egyik szerződő fél hajójára voltak rakva a másik fél fentartva egyedül a netaláni mentő-dijt, csak akkor szedhet illetéket, ha fogyasztás alá kerülnek. -, • , ". . v C • 14. Czikk. A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi utakon, a hajózás az azok egyikéhez tartozó hajósoknak és jármüveknek ugyanazon feltételek alatt, s a hajó vagy rakmánytól fizetendő ugyanazon illetékek mellett fog megengedtetni, mint a saját hajósoknak és jármüveknek engedtetik. • 15. Czikk. Az országos és egyéb utak, csatornák, zsilipek, kompok, hidak és hidnyilások, kikötők és kiszálló helyeknek a hajózható víz megjelölésének és világításának, a réven kalauzolás, a darucsigák és mérlegintézetek, a lerakó helyek, a hajóárúk megmentésére és biztonságba'helyezésére szolgáló intézeteknek stb. efféléknek használata, a mennyiben az építmények vagy intézetek közforgalomra szánvák>
