1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Tomcsányi Vilmos Pál
593 nemzetközi külügyi kérdésekkel foglalkozó intézménynek is. A magyar társadalom legkülönbözőbb rétegei részéről személye iránt megnyilvánuló érdeklődésnek engedve, ma is élénk részt vesz a közélet számos megnyilatkozásában: hírlapi cikkeit, különböző gyűléseken és összejöveteleken tartott felszólalásait mindig általános tetszéssel fogadják. Dr Tomcsányi Vilmos Pál 1880-ban született Budapesten. Evangélikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, nyűg. igazságügyminiszter, földbirtokos. Egyetemi tanulmányainak befejezése után még külön jogi tanulmányokat folytatott a berlini tudományegyetemen, a párisi egyetem (Sorbonne) jogi karán, majd Londonban és New-Yorkban is. Külföldről hazatérve, a kincstári jogügyi igazgatóságánál kezdte meg közhivatalnoki pályáját, majd 1902-ben a budapesti kir. büntetőtörvényszéken folytatta mint aljegyző. 1906-ban igazságügyminisztériumi fogalmazóvá nevezték ki és itt működött 1918-ig, főként a törvényelőkészítő és a közjogi osztályon. Az önálló magyar külügyminisztérium felállításakor, 1918-ban miniszteri tanácsosi rangban a nemzetközi közjogi osztály vezetője, majd mint helyettes államtitkár a külügyminisztérium valamennyi jogi osztályának főnöke lett. Az 1920. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a vásárosnaményi választókerületben kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselővé választották meg és attól kezdve rövid megszakítással (1922—1926-dg) ezt a választókerületet képviselte az 1931. évi országgyűlés feloszlatásáig. Teleki Pál gróf miniszterelnök első kormányában, 1920 július 19-én igazságügyminiszternek nevezték ki és ezt a tárcát megtartotta a Bethlen-kormány kezdetén, egészen a második nemzetgyűlés összeüléséig, 1922 július 19-éig. Időközben néhány hónapon át ideiglenesen a belügyminisztériumot is vezette. Igazságügyminiszteri működéséhez számos törvényalkotás fűződik: a kir. ítélőbírák és királyi ügyészek státusáról szóló 1920 :XX. te, valamint az alkotmányosság helyreállítása után szükségessé vált sok igazságügyi reform megvalósítása, a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről (1920:XXVH. te), az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről (1921:111. te), a büntetőigazságszolgáltatás egyszerűsítéséről (1921 :XIX. te), a hazaárulók felelősségéről szóló 1915:XVIII. te kiegészítése (1921. évi XLIII. te), a szerzői jogról (1921 :LIV. te), a berni szerzőjogi unióhoz való csatlakozásról szóló (1922:XIII. te), valamint több kisebb törvénycikk megalkotása. 1914 óta a budapesti tudományegyetemen a politika magántanára. Több tudományos jogi munkája jelent meg, ezek: A mentelmi jogról (1903), A parlament költség38