1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Báró Kronfeld Móric dr. - Vitéz Kozma Miklós

575 tyázó-osztályának parancsnoka, végül pedig ezred-segédtiszt volt. Háromízben tüntették ki a katonai Signum Laudissaal. Tulajdonosa a III. osztályú Vaskoronarendnek, a III. osztályú katonai érdemkeresztnek és a II. osztályú német Vaskeresztnek. A világháború végén, amidőn kitört a forradalom, a honvédelmi minisztériumba osztották be szolgálattételre, de ellenforradalmi tevékenysége miatt 1919 januárjában letartóztatták és távoznia kellett helyéről. A kommunizmus alatt, főként a Dunántúlon rejtőzött, a fehérmegyei Ivánc községből fuvarozott mindenfelé, később Pécsre, majd onnét Szegedre ment, ahol a nemzeti hadseregben a védelmi- és propagandaosztály vezetését vette át. Horthy Miklós fővezért követte Siófokra, majd Budapestre és miután Horthy Miklóst kormányzónak választották meg, a katonai kabinetirodában kapott beosztást. Itt teljesített szolgálatot 1920 augusztusáig, amidőn felkérték a magyar félhivatalos jellegű hírszolgálat megszervezésére. Még, ebben az évben szolgálatonkívüli őrnaggyá nevezték ki. A Magyar Távirati Irodát 1921 május l-ig katonai minőségben vezette és miután a hírszolgálat kiépítésére vonatkozó javaslatait a kormány elfogadta, nyugállományba helyezték. Ekkor végleg átvette a Magyar Távirati Iroda vezetését, amit a váltakozó kormányoktól független részvénytársasággá alakított át. A magyar félhivatalos hírszolgálatot pártkülönbség nélkül méltányolt szervezőképességével és fáradhatatlan munkásságával teljesen modern alapokra fektette belföldi és külföldi vonatkozásban egyaránt és néhány év alatt a Magyar Távirati Irodát a külföld hasonló szervei által elismert kitűnő hírszolgálati intézménnyé fejlesztette. A Magyar Távirati Iroda érdekkörében megalakította a Magyar Filmiroda Rt.-ot és a Magyar Hirdető Iroda Rt.-ot. Újjászervezte és a Magyar Távirati Iroda érdekkörébe vonta a Magyar Országos Tudósítót, amely a törvényhatósági, rendőri és igazságszolgáltatási híranyaggal látja el a napisajtót. Ugyancsak a Magyar Távirati Iroda érdekkörébe kapcsolta a három évtized óta fennálló Telefonhírmondó Rt.-ot, amely 1925 derekán a postakincstárral együtt megkapta az államtól a .rádió koncessziót. Ekkor alakult meg Kozma Miklós elnöklésével a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. A felsorolt vállalatok pénzügyeinek intézésére azok érdekkörébe vonta a Magyar Nemzeti Gazdasági Bankot is. Részben hivatalos, részben magánutak során bejárta egész Európát és különösen feltűnt a félhivatalos hírszolgálati szervek különböző kongresszusain, amelyeknek vezetőségében állandóan helyet foglalt. A magyar közéletben igen előkelő szerepet tölt be. Annak idején elsőnek hívta fel Bethlen István gróf miniszterelnök figyelmét a frankügyre és a perben egyik koronatanú volt. A kormányzó a hírszolgálat megszervezése körül szerzett érdemeinek elismeréseképen a miniszteri tanácsosi címet adományozta részére, majd szolgálatonkívül őrnaggyá, később alezredessé léptette elő. 1934 áprilisában a felsőház örökös tagjának nevezték ki. 1934 decemberében, amidőn