1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Erney Károly - Dr. Fabinyi Tihamér

559 lyába. Ebben a minőségében teljesített kiváló szolgálataiéirt megkapta a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet. 1921-ben elvállalta a Ganz-Danubius-gyár igazgatói állását, majd ügyvédi irodát nyitott. Mint ügyvéd főként nemzetközi, gazdasági és perjogi ügyekkel foglal­kozott és ilyeneket gyakran képviselt nemzetközi fórumok előtt is. Bejárta Európa legtöbb országát és elsajátította a német, francia, angol és olasz nyelvet. A Magyar Jogászegylet titkáraként, valamint szakirodalmi téren is ^tevékenykedett. Hazai és külföldi szaklapokban írt sok cikkén kívül több önálló műve is megjelent, amelyek között a választott bíróságokról (II. kiadás, 1926), az öröklési jogról ((II. ki­adás, 1935) és a polgári perrendtartásról (1931) írt könyvei a leg­ismertebbek. Értékes jogtudományi munkásságának elismeréséül a budapesti tudományegyetem jogi kaira 1924-íben a perjog magántaná­rává habilitálta, 1927-ben pedig a közgazdasági egyetem meghívta a részvénytársasági és szövetkezeti jog és a polgári perjog előadójának. Az 1931. évi általános választáson a kiskundoirozsmai választókerület egységespárti programmal küldte a parlamentbe. 1932 októberében Gömbös Gyula első kormányában elvállalta a kereskedelemügyi tár­cát. Kereskedelmi miniszteri működéséhez fűződik sok egyéb alkotá­son kívül többek között a transzkontinentális út budapest—kecske­méti szakaszának kiépítése, a Duna-tengeri hajózás megteremtése és az idegenforgalom, főleg a Balaton-kultusz nagyszabású fejlesztése, valamint a magyar-osztrák és iá magyar-olasz kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése, aminek elismeréséül a Magyar Érdemrend nagykereszt­jét és az olasz királyi koronarend nagykeresztjét kapta. Miután 1935 január és február havában ideiglenesen vezette a pénzügyminisz­tériumot, a második Gömbös-kormányban 1935 márciusában a keres­kedelemügyi tárcát felcserélte a pénzügyi tárcával, amelyet három esz­tendeig vezetett. Pénzügyminiszterségének idejére esik többek között a gazdaadósságok újabb szabályozása, a földbirtokreform során föld­höz és házhelyhez jutottak tartozásainak nagyszabású rendezése, amelynek során 54 millióval csökkentették a földhöz jutottak terheit, az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, az ország külföldi adósságainak rendezése és a Népszövetség által Magyarországon gya­korolt pénzügyi ellenőrzés megszüntetése. Érdemeiért 1936-ban a kor­mányzó m. kir. titkos tanácsossá nevezte ki, 1937-ben pedig tel­jes elismerésében részesítette. Tulajdonosa a bolgár érdemrend nagy­keresztjének és több más magas külföldi kitüntetésnek is. Göm­bös Gyula halála után a Darányi-kormánybari is megtartotta a pénzügyi tárcát és amikor a Darányi4cabinet újjáalakításakor 1938 márciusában a kormányból kivált, a kormányzó a felsőház örökös tag­jává nevezte ki. Ekkor lemondott pécsi képviselői mandátumáról, ame­lyet az 1935. évi választáson nyert el és elfogadta a Magyar Általános Hitelbank meghívását, amöly alelnök-vezérigazgatójává választotta. Az evangélikus egyház életében is részt vesz és egyháza vagyonát szá­mos adománnyal gyarapította.

Next

/
Thumbnails
Contents