1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Pogány Béla

537 Természettudományi Társulat választmányi tagja, a kisakadémiának alapító tagja. Ezenkívül számos intézménynek és egyesületnek vezetőségében foglal helyet. Igen széleskörű szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Tudományos dolgozatai külföldi lapokban is megjelentek. A felsőház alakulásakor a pécsi Erzsébet-tudományegyetem felsőházi tagjának választotta és amidőn öt esztendő multán kisorsolták, újra megválasztották. Ezidőszerint 13 esztendeje tagja a felsőháznak és élénk részt vesz a bizottságok működésében, de a plenáris üléseken is felszólal. Pogány Béla (József-műegyetem gépész- és vegyészmérnöki kara) 1887-ben született Budapesten. Római katolikus, nős, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyilvános és ren*. des tanára, okleveles középiskolai tanár. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, azután a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának volt az 1905—1907. tanévekben hallgatója, majd 1907—1911-ig a göttingeni Georgia Auguszta-egyetemen folytatta egyetemi tanulmányait és ott avatták doktorrá. Megszerezte a középiskolai tanári oklevelet. 1911—1913-ig báró Eötvös Lóránt vezetése mellett dolgozott az erdélyi geofizikai kutatásoknál. 1913-ban a kolozsvári tudományegyetemre került gyakornoknak, majd 1918-ban ugyanezen az egyetemen természettudományi karán a kísérleti fizika nyilvános rendkívüli tanárának nevezték ki. 1919 októberében a megszálló román hatóságok kiutasították Kolozsvárról és 1920-tóiI kezdve részben a budapesti Pázmány Pétertudományegyetemen működött mint helyettes tanár, részben pedig a Budapestre menekült kolozsvári Ferenc József-tudományegyetemen, amelynek 1920 óta nyilvános crendes tanára volt. 1921 őszén a kolozsvári tudományegyetemmel együtt Szegedre ment, majd 1922 júliusában a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaften meghívására Jénába telepedett le a relativitáselmélettel összefüggő kísérleti vizsgálat végrehajtására. Jénából a budapesti Műegyetem meghívására 1924 tavaszán tért vissza és azóta a Műegyetem gépész- és vegyészmérnöki karán a gépészmérnöki osztályon a fizika tanára. Már 1918-ban Eötvös Lóránt ajánlatára a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjának, később rendes tagjának választotta meg. Az Országos Felsőoktatási Tanács, az Országos Ösztöndíj Tanács és az Országos Természettudományi Tanács tagja, az Országos Világítástechnikai Bizottság elnöke, az Országos Gazdasági Szaktanárvizsgáló Bizottság és a Gazdasági Szaktanárképző Intézet igazgatótanácsának tagja. A Kúria szabadalmi tanácsának ülnöke.