1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Vitéz Purgly Emil

538 Vitéz Purgly Emil (Országos Mezőgazdasági Kamara) 1880-ban született Tompapusztán, Csanád vármegyében. Evangélikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott földművelésügyi miniszter, nagybirtokos. Gazdasági akadémiát, de emellett jogot iis végzett s tanulmányainak befejezése után Csanád vármegyében tompapusztai birtokán kezdett gazdálkodni. Mint Csanád vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, tevékeny szerepet vitt a vármegye közéletében. Résztvett a világháborúban, a szerb és az olasz harctéren harcolt s az összeomlás után csakhamar bekapcsolódott az ellenforradalmi mozgalmakba. Már Aradon csatlakozott az ellenforradalomhoz. Háborús és ellenforradalmi érdemeiért a Kormányzó vitézzé avatta. 1922-ben Csanád vármegye főispánjává nevezték ki, később a csonka Arad és csonka Torontál vármegyéknek is főispánja lett, a három megye közigazgatási egyesítése után 1924-ben pedig Csanád-Arad-Torontál vármegye főispánjává nevezték ki. A Kormányzó főispáni működéséért és érdemeiért 1926ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal adományozta részére. 1932-ben Ivády Béla lemondása után a Károlyi-kormány földművelésügyi miniszterévé nevezték ki s tárcáját megtartotta a Gömbös-kormány alakulásakor is. Földművelésügyi miniszteri működéséhez fűződnek a mezőgazdaságnak nyújtott kedvezmények, a gabonajegyek bevezetése, a földadó csökkentése és részben elengedése, a közmunkaváltság csökkentése és egyéb adókedvezmények. Sokat fáradozott a mezőgazdasági kivitel elősegítése érdekében az magyar-osztrák és magyar-német gazdasági tárgyalások során. Mint az Országos Mezőgazdasági Kamara választottja, egy évtizede tagja a felsőháznak s igen tevékeny részt vesz annak törvényhozó munkásságában. Helyettes elnöke a 36-os országos gazdasági bizottságnak. Főként mezőgazdasági és birtokpolitikai kérdésekkel foglalkozik s tevékeny részt vesz az ilyen vonatkozású törvényjavaslatoknak bizottsági és plenáris tárgyalásain. A múlt ciklusban a gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedésekről, a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről, a mezőgazdasági érdekképviseletről, az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről és a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalásánál szólalt fel s beszédet mondott a költségvetési viták során is. A Kormányzó érdemeinek elismeréséül 1932-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta neki, 1936-ban pedig a titkos tanácsosi címmel tüntette ki. A Johannita-rend tb. lovagja. Örökös tagja Csanád-AradTorontál vármegye törvényhatósági bizottságának, örökös tisztelet-