1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Dr. Hanny Tódor - Vitéz Hellebronth Antal

527 Dr Hanny Tódor (Közjegyzői kamarák) 1865-ben született Szombathelyen. Római katolikus, nős, királyi közjegyző. A középiskolát a soproni benedekrendi főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten és Bécsben végezte. 1888-ban avatták a jogtudományok doktorává, az ügyvédi oklevelet 1890ben szerezte meg. Ügyvédi gyakorlatát ebben az évben kezdte meg Sopronban, s később Sopron vármegye tb. ügyésze is lett. Több mint tízéves ügyvédi működés után, 1903-ban KisMartonban nevezték ki közjegyzővé, 1910-ben pedig mint királyi közjegyző Győrbe került, azóta is itt működik. 1934-ben a Magyarországi Királyi Közjegyzők Országos Egyletének elnökévé választották meg, 1938-ban pedig a közjegyzői kar felsőházi képviselője lett. A közjótékonyság terén kifejtett szolgálataiért 1914-ben királyi tanácsossá nevezték ki, közjegyzői működéséért pedig 1923-ban megkapta a kormányfőtanácsosi címet. Alelnöke a Szombathelyi Királyi Közjegyzői Kamarának. Tagja Győr város törvényhatósági bizottságának. Elnöke a Győri Olvasó Egyletnek, váltócenzora a Magyar Nemzeti Bank győri fiókjának, igazgatósági és fel ügyelőbizottsági tagja több pénzintézetnek és iparvállalatnak. Vitéz Hellebronth Antal (Országos Vitézi Szék) 1858-ban született Tiszabőn, Szolnok vármegyében. Római katolikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott tüzérségi tábornak, a Vitézi Szék főkapitányának helyettese. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1875től 1876-ig technikus volt, majd a tüzérségi kadétiskolában folytatta tanulmányait. 1881-ben avatták hadapród tiszthelyettessé, két évvel később pedig hadnagy lett a budapesti 4. tüzérezredben. Századosi és törzstiszti szolgálatát Nagyszebenben, Innsbruckban és Bécsben végezte, mint őrnagyot azonban Bécsbe, a tüzértörzskarhoz osztották be. Jelentős része volt a honvédtüzérség megszervezésében, őt bízták meg az 1912-ben felállított 1. honvéd tábori ágyúsezred parancsnokságával. A világháború kitörésekor ennek az ezrednek az élén vonult a szerb hairotérrje, ahol részt vett a 40. honvéd gyaloghadosztály boszniai és szerbiai harcaiban. 1914 végén a 40. hadosztály a Kárpátokba került és dtt részt vett az Uzisoki szoros védőharcaiban, először mint az 1. honvéd tábori