1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Hoepfner Guidó

528 ágyúsezred parancsnoka, később mint á Szurmay-csöport -tüzérparancsnoka. 1916-ban a VII. hadsereg tüzérségének parancsnokává nevezték ki. 1917-ben, amikor Szurmay Sándor honvédelmi miniszter lett, Budapestre vezényelték és niint a honvédtüzérség felügyelője működött az összeomlásig. A monarchia haderejének egyik ismert nevű tüzértáborndka és a ballisztika kitűnő művelője volt. Nevéhez fűződik a fiatal magyar honvédtüzérségnek a világháború küzdelmeiben bebizonyított magas színvonala. A gyakorlati tüzér ismeretek mellett kiváló munkása a tüzérségi tudomány elméleti részének is. A forradalom kitörésekor üldözőbe vették és ezért Bécsbe menekült. A nemzeti hadsereg megalakulásakor ismét tüzérségi felügyelővé nevezték ki. 1920-ban altábornaggyá, 1922-ben pedig, tüzérségi tábornokká lépett élő. A Vitézi Rend megalakulásakor vitézzé avatták és hosszú időn át volt a Vitézi Szék törzs/kapitánya. Vitéz Nagy Pál halála után a vitézek főkapitányának helyettese lett, egyben a Vitézi Rend képviselőjeként a felsóház tagja. Nagyértékű háborús szolgálataiért sok elismerésben részesült. Tulajdonosa a kormányzói teljes elismerés nagy arany érmének, a Szent István-rendnek, a Vaskoronarendnek, az I. osztályú német vaskeresztnek s még sok más kitüntetésnek. Hoepfner Guidó ^ (Mérnöki Kamarák) . :1868-ban született Szepesváralján. Evangélikus, nős, királyi tanácsos, építész. Középiskoláit Lőcsén végezte, építészi oklevelét 1890-ben szerezte meg a József-műegyetemen. Öt éven át az államvasutak építési osztályában működött, 1896-ban pedig, amikor a Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy tervpályázatán színháztervével az egylet nagy aranyérmét nyerte el, Hauszmann Alajos műegyetemi tanár a királyi vár építési művezetőségébe hívta meg. Tervezte a Lovardát, Erzsébet királyné várkertbeli magyar parasztházát, az udvari istállók két nagy épületét, a királyi vár kertjének sok architektonikus részletét és az udvari üvegházakat s ezeknek építési művezetésében is részt vett. Ezután önállósította magát. Az ótátrafüredi Nagy-szálló, a tátralomnici Palota-szálló, a csorbától Turista-szálló nagy étterme és kávéháza, 1911-ben a római nemzetközi művészeti kiállítás magyar műcsarnoka, a budapesti fegyvergyár modern nagy gyárépítkezései és sok városi bérház építése is nevéhez fűződik. Sokat foglalkozott városrendezési nagy problémákkal. KÖzfeltünést keltett az Andrássy-út és Erzsébet-tér összekapcsolásának nagyvonalú tervével, amely az Erzsébet-teret kibővítette a Vilmos császár-útig. A háború előtt éveken át elnöke volt a Kelenföldi Kaszinó műszaki bizottságának, amely nagy tényezője volt Kelenföld és Lágymányos