1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Kuszka István
485 1901-ben szentszéki tanácsos, 1907-ben esperes, 1909-ben prépost, 1910-ben váci kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő lett. Ezt a nehéz ügykört 25 éven át töltötte be a nagykiterjedésű váci püspökségben. 1915-ben pápai prelátusi méltóságot nyert őszentségétől. 1934-ben püspöki helynök és a váci káptalan nagyprépostja lett. Bejárta az európai államok nagyrészét. Közéleti működésének súlypontját főként tanügyi és általános kulturális kérdésekre fordította. Kiskunfélegyházán megalapította a közművelődési egyesületet, ugyanott életrehívta a Konstantinum nevelőintézetet, amely tanítónőképezdéjével, polgári és elemi iskolájával, női középfokú gazdasági iskolájával és mintaszerű internátusával az Alföldnek egyik legnagyobb és legnépesebb nevelőintézete. Tanügyi szaklapokban széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki. Régebben, Rákosi Jenő idejében a Budapesti Hírlapnak dolgozótársa volt. Amidőn II. Rákóczi Ferenc hamvait 1906-ban országos ünnepségek között hazahozták, Rest vármegye területén, Kiskunfélegyházán ő tartotta az első ünnepi beszédet a nagy fejedelem hamvai felett. 1922-ben a Petőfi-centenárium alkalmából Pest vármegye törvényhatósági ünnepi díszgyűlésén ő volt az ünnepi szónok. Nevezetesebb beszédei nyomtatásban is megjelenítek. 1927-ben Pest vármegye törvényhatósági közgyűlése felsőházi rendes taggá választotta és azóta tagja a Felsőháznak, ahol tanügyi, kulturális és honvédelmi kérdésekkel sokszor foglalkozott. A polgári iskolákról szóló törvényjavaslatról, az ifjúság védelméről, továbbá a közigazgatása reformról mondott nagyobb terjedelmű beszédei különlenyomatban is megjelentek. Nagyobb beszédet mondott a felsőházban az iparfejlesztésről, amelyet a szaklapok is bőven méltattak, a honvédelemről és a középiskolai reformról. Érdemeinek elismeréséül Pest vármegye törvényhatósága egyhangúlag örökös taggá választotta. Dr Kuszka István (Szolnok vármegye) 1870-ben született Túrkevén. Református, nőtlen, volt főispán, földbirtokos. A középiskolát Iglőn végezte, azután a lipcsei és budapesti egyetemen hallgatta a jogot és az utóbbin szerezte meg jogi doktori oklevelét. Szülővármegyéjében mint közigazgatási gyakornok 1894-ben kezdte meg pályáját és 1895-ben választották meg szolgabírónak. 1897-ben árvaszéki ülnök lett, 1905-ben pedig a nemasócsai kerület függetlenségi programmal képviselőjének választotta meg. Kerületét 1910-ig képviselte, tovább nem vállalta a jelöltséget. Ettől az időtől a háború kitöréséig pusztatúrpásztói birtokán gazdálkodott