1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Láng Lajos
486 és élénk részt vett Szolnok vármegye törvényhatósági életében. A háború idején önkéntes díjtalan szolgálatot vállalt a városi, majd a vármegyei árvaszéknél, amelynek 1916-ban tényleges elnökévé választották. 1917-ben Szolnok vármegye főispánjává nevezték ki és tisztségét az összeomlásig viselte, amikor 'lemondott. A kommün ideján elhurcolták birtokáról túsznak Budapestre s amikor kiszabadult, a románok által kifosztott birtokának rendibe hozatalára fordította idejét. Vármegyéje közgazdasági és egyházi életében azóta ismét élénk részt vesz. Negyedszázadon át elnöke volt és ezidőszerint örökös tiszteletbeli elnöke a Vármegyei Gazdasági Egyletnek. 1932-ben a heves-nagykunsági református egyházmegye választotta meg gondnokának. 1933 óta mint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye választott tagja foglal helyet a felsőházban, amelynek ülésein gyakran résztvesz s felszólalásaiban főként a pénzügyi és a földművelésügyi tárca körébe eső kérdésekkel foglalkozik. Dr Láng Lajos (Budapest székesfőváros) 1885-iben született a gömörmegyei Ajáncskőn. Izraelita, nős, ügyvéd. Középiskoláit Losoncon végezte, majd a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott, ott. avatták jogi doktorrá és ugyancsak Budapesten szerzett 1910-ben ügyvédi oklevelet. Gazdasági pályafutását egy középbanknál kezdte meg, amelynek titkára, majd főtitkára lett. Ez a pénzintézet később beolvadt az AngolMagyar Bankba és akkor az Angol-Magyar Bank szolgálatába lépett, amelynek ügyészévé nevezték ki és a jogügyi osztályon dolgozott. Később jogtanácsosa, majd igazgatósági, végül végrehajtóbizottsági tagja lett a banknak. Több tanulmányutat tett a külföldön és gyakran folytatott gazdasági tanácskozásokat a külföldi pénzügyi élet tényezőivel. A főváros politikai életében 1925-től kezdve játszott szerepet, amidőn demokratapárti programmal megválasztották a törvényhatósági bizottság tagjának. Tagja a Polgári Szabadságpárt községi frakciójának. A törvényhatósági bizottság közgyűlésein sokat foglalkozott az üzemek és városi részvénytársaságok pénzügyi politikájával. Gyakran vett részt a felsőház tanácskozásain is, főként a költségvetési törvényjavaslatok vitájában szólalt fel pénzügyi és gazdasági vonatkozású kérdésekben és a fővárost érintő ügyekben, valamint a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat s a zsidó törvény tárgyalásakor.