1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Láng Lajos

486 és élénk részt vett Szolnok vármegye törvényhatósági életében. A háború idején önkéntes díjtalan szolgálatot vállalt a városi, majd a vármegyei árvaszéknél, amelynek 1916-ban tényleges elnökévé válasz­tották. 1917-ben Szolnok vármegye főispánjává nevezték ki és tisztsé­gét az összeomlásig viselte, amikor 'lemondott. A kommün ideján el­hurcolták birtokáról túsznak Budapestre s amikor kiszabadult, a romá­nok által kifosztott birtokának rendibe hozatalára fordította idejét. Vármegyéje közgazdasági és egyházi életében azóta ismét élénk részt vesz. Negyedszázadon át elnöke volt és ezidőszerint örökös tiszteletbeli elnöke a Vármegyei Gazdasági Egyletnek. 1932-ben a heves-nagykun­sági református egyházmegye választotta meg gondnokának. 1933 óta mint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye választott tagja foglal helyet a felsőházban, amelynek ülésein gyakran résztvesz s felszólalásai­ban főként a pénzügyi és a földművelésügyi tárca körébe eső kér­désekkel foglalkozik. Dr Láng Lajos (Budapest székesfőváros) 1885-iben született a gömörmegyei Ajáncs­kőn. Izraelita, nős, ügyvéd. Középiskoláit Losoncon végezte, majd a budapesti tudomány­egyetemen jogi tanulmányokat folytatott, ott. avatták jogi doktorrá és ugyancsak Budapes­ten szerzett 1910-ben ügyvédi oklevelet. Gaz­dasági pályafutását egy középbanknál kezdte meg, amelynek titkára, majd főtitkára lett. Ez a pénzintézet később beolvadt az Angol­Magyar Bankba és akkor az Angol-Magyar Bank szolgálatába lépett, amelynek ügyészévé nevezték ki és a jog­ügyi osztályon dolgozott. Később jogtanácsosa, majd igazgatósági, végül végrehajtóbizottsági tagja lett a banknak. Több tanulmány­utat tett a külföldön és gyakran folytatott gazdasági tanácskozáso­kat a külföldi pénzügyi élet tényezőivel. A főváros politikai életé­ben 1925-től kezdve játszott szerepet, amidőn demokratapárti pro­grammal megválasztották a törvényhatósági bizottság tagjának. Tagja a Polgári Szabadságpárt községi frakciójának. A törvény­hatósági bizottság közgyűlésein sokat foglalkozott az üzemek és városi részvénytársaságok pénzügyi politikájával. Gyakran vett részt a felsőház tanácskozásain is, főként a költségvetési törvényjavasla­tok vitájában szólalt fel pénzügyi és gazdasági vonatkozású kérdé­sekben és a fővárost érintő ügyekben, valamint a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló tör­vényjavaslat s a zsidó törvény tárgyalásakor.

Next

/
Thumbnails
Contents