1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Vitéz Endrey Antal dr.

471 ki és állását 1917-ig a Tisza-kormány távozásáig megtartotta. Ekkor leköszönt és azóta birtokán gazdálkodik. Elnöke volt a Körös-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak. A Duna-Tiszavölgyi Központi Bizottság választott tagja, a Szentesi Takarékpénztárnak elnöke. Csongrád vármegye törvényhatósága küldötte be a felső­házba, ahol főként a bizottságokban fejt ki munkásságot. Vitéz Endrey Antal dr (Hódmezővásárhely) 1885-ben született Hódmezővásárhelyen. Római katolikus, nős, királyi közjegyző. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és az egri jogakadémián végezte és itt tett ál­lamtudományi államvizsgát. A budapesti tudo­mányegyetemen avatták jogi doktorrá és az ügyvédi oklevelet is Budapesten szerezte meg. Az egri jogász ifjúságnak elnöke és a budapesti egyetemi ifjak politikai mozgalmainak egyik népszerű vezetője volt. 1913-ban átvette atyja, néhai dr. Endrey Gyula neves országgyűlési képviselő ügyvédi iro­dáját és attór kezdve 1937 végéig, amidőn királyi közjegyzővé nevez­ték ki, ügyvédi gyakorlatot folytatott. A világháború idején 45 hó­napot töltött az orosz és olasz frontokon és vitéz magatartásáért az I. osztályú vitézségi éremmel, a Signum Laudissal és a kardokkal ékesített arányérdemkereszttel tüntették ki és megkapta a Károly­csapatkeresztet is. A román megszállás idején szülővárosában pol­gárőrséget szervezett és összeköttetésben állott a Szegeden alakuló nemzeti hadsereg fővezérletével. Ezért a románok előbb Békéscsabán, majd Aradon várfogsággal sújtották. 1923-ban avatták vitézzé és azóta a vitézi életben, továbbá az Országos Frontharcos Szövetség­ben is vezető tevékenységet fejt ki, mint a vitézi járás hadnagya, a Frontharcos Szövetség főcsoport-elnöke és az Országos Frontharcos Szövetség intézőbizottságának tagja. 1937-ben résztvett a német­országi drezdai országos frontharcos ünnepségeken. A Vitézi Rend érdekében kifejtett kiváló munkásságáért 1934-ben legfelsőbb elis­merésben részesült. Már a felsőház megalakulásakor az 1927. évi felsőházi választások alkalmával jelölték a felsőház tagjának és csak három szavazattal maradt kisebbségben, de 1930 januárjában 64 szótöbbséggel választották meg Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága felsőházi tagjának. 1937-ben királyi közjegyzővé történt kinevezése után lemondott felsőházi tagságáról, az 1937 végén meg­tartott új választások alkalmával azonban ismét nagy többséggel választották meg felsőtházi taggá. A Kőrös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat előbb alelnökévé, majd 1938-ban egyhangúlag elnökévé választotta meg. Hódmezővásárhely közéletében mindenféle vonat-

Next

/
Thumbnails
Contents