1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Erdőhegyi Lajos - Fischer Béla

472 kozásban előkelő szerepet tölt be. A felsőházban különösen államháztartási, honvédelmi és külügyi kérdésekben mondott ismételten figyelemreméltó beszédet. Dr Erdőhegyi Lajos (Szabolcs vármegye) 1887-ben született Kisvárdán. Református, nős, földbirtokos, nyugalmazott főispán. Középiskolái elvégzése után Debrecenben és Kolozs, várott jogot hallgatott és államtudományi doktorátust tett, majd a bécsi kereskedelmi akadémiát is elvégezte. Heidelbergben, Münchenben és Bécsben egészítette ki tanulmányait és hazatéftfve közigazgatási pályára lépett. Szabolcs vármegyében teljesített közigazgatási szolgálatot, mint vármegyei másodfőjegyző. 1918 végén nyugdíjba vonult és azonkívül, hogy gazdaságát vezeti, a közgazdasági életben élénk tevékenységet fejt ki. 1922-ben elsőízben a nyírbátori kerület választotta meg nemzetgyűlési képviselőnek, 1927ben pedig a kemecsei kerület küldte egységespárti programmal az országgyűlésre. 1929 novemberében Szabolcs és Ung vármegye főispánjává nevezték ki és három évig állt a vármegye élén. Főispánsága idején érdemeiért a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Amikor nyugatomba vonult, felsőházi taggá választották meg. Jelenleg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozó Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Részvénytársaság ügyvezető alelnöke. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsának tagja. Fischer Béla (Baranya vármegye) 1877-ben született Gyöngyösön. Római katolikus, nős, nyugalmazott alispán. Középiskoláit és jogi tanulmányait Pécsett végezte és 1900-ban Baranya vármegye szolgálatába lépett. A szerb megszállás idején tisztviselő társaival együtt megtagadta az idegen hatalom által kívánt hűségesküt és a közigazgatási szolgálatot és minden idejét a megszállt területen élő magyarság megszervezésének szentelte. Ezért a tevékenységéért töbibízben letartóztatták és két alkalommal, először Horvátországban, majd Szerbiában internálták, A déli végek felszabadulása után Baranya vármegye közgyűlése még mint