1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A református és az ágostai hitvallású evangélikus egyház egyháznagyjai, illetve főhivatalnokai - Dr. Ravasz László

421 A református és az ágostai hitvallású evangélikus egyház egyháznagyjai, illetve főhivatalnokai Dr Ravasz László (A dunamelléki református egyházkerület püspöke) 1882-ben született Bánffyhunyadon, Református, nős, m. kir. titkos tanácsos, püspök. Középiskoláit Kolozsvárott, teológiai tanulmányait pedig Kolozsvárott és Berlinben végezte. Már mint teológus magára vonta az érdeklődést y

,Aisfchesis" című munkájával. Szerkesztette az „Egyetemi Lapok"-at is. 1903-ban segédlelkész és püspöki titkár lett Kolozsvárott. 1905-ben Berlinben folytatta tanulmányait és itt írta meg „Schopenhauer esztétikája" című nagysikerű művét 1907-ben tanár lett a kolozsvári református teológiai fakultáson. Tanársága idején rendkívül kiterjedt irodalmi munkásságot fejtett ki. Egymás után jelentek meg nagyobb munkái, amelyek közül jelentősebbek: „Bevezetés a gyakorlati teológiába" (1907), „Ez ama Jézus" (1910), „Böhm Károly esztétikája" (1913), „A gyülekezési igehirdetés elmélete" (1915), „Látások könyve" (1917). Emellett szerkesztette a Protestáns Szemlét, majd a Református Szemlét, alapította és szerkesztette „Az Üt" című folyóiratot. 1918-ban egyházkerületi főjegyzővé választották. A megszállás alá került Erdély küzdelmeinek egyik vezető szelleme volt. 1921-ben a budapesti Kálvin-téri templom lelkészévé választották s még ugyanabban az évben a püspöki méltóságba emelték. Csakhamar megszerezte a főváros protestáns társadalmának tiszteletét, szónoki ereje mély hatással volt egyháza életének bensőségesebbé tételére s nagy •esztétikai tudása és irodalmi működése hamarosan, megnyitották előtte a tudós- és íróvilág előkelő helyeit. 1921-ben adta ki „Gondolatok", 1923-ban pedig „Orgonazúgás" című műveit; azóta több kötete jelent meg, nagyrészt essay-k és beszédek vannak összegyűjtve bennük. Az „egyke" elleni küzdelem lelkes apostola, írásaiban s prédikációiban a történelmi egyházak közötti béke hirdetője. A kormányzó 1935 március 17-én az egyházkormányzat és a hitélet terén szerzett érdemei elismeréséül a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki. A Református Egyetemes Konvent lelkészi elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke és I. osztályának tiszteleti tagja. A Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság ügyvezető-elnöke, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja, az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület társelnöke, az Országos Közművelődési Tanács igaz-