1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A református és az ágostai hitvallású evangélikus egyház egyháznagyjai, illetve főhivatalnokai - Farkas István - Medgyasszay Vince

422 gatóságának tagja, a Magyar Iskola Szanatórium Egyesület társelnöke, a Magyar Szemle Társaság ügyvezető-alelnöke, az Országos Ösztöndíj Tanács tagja, a Budapesti Református Theológia Akadémián a lelkészképesítő bizottság elnöke, az Országos Bethlen Gábor Szövetség elnöke és sok felekezeti és társadalmi egyesület tisztségének viselője. A Corvin-lánc tulajdonosa és tiszteletbeli doktora több egyetemnek. Farkas István (A tiszáninneni református egyházkerület püspöke) 1879-ben született Tiszabercelen, Szabolcs vármegyében. Református, nős, püspök. Iskoláit Sárospatakon végezte. A theológiai-akadémiaí tanulmányok elvégzése után egy évig a sárospataki főiskolán volt szenior és segédtanár, azután Miskolcra, Kun Bertalan püspök mellé került mint segédlelkész és titkár. 1905-tőf 1912-ig a ládháza-mezőnyéki, 1912-től kezdve pedig a miskolci gyülekezet lelkésze volt. 1923ban az alsóborsodi református egyházmegye esperese lett, de már előzetesen tanácsbírája és főjegyzője voltNegyedszázados lelkész működése után megkapta a kormányfőtanácsosi címet. 1932-ben a tiszáninneni református egyházkerület püspökévé választotta meg. Egyházi téren és Miskolc városának közéletében a magyar fajta védelmének szolgálatára szentelte életét. Az egyházi irodalom minden ágazatát műveli. Egyházi beszédei összegyűjtve nyomtatásban is megjelentek. Megjelent a „Magyar fajta védelméről" szóló füzete is. Tagja az egyetemes konventnek és az országos zsinatnak, Miskolc város törvényhatósági bizottságának örökös tagja. Az Országos Református Lelkész Egyesület alelnöke. Medgyasszay Vince (A dunántúli református egyházkerület püspöke) 1868-ban született Csajágon, Veszprém vármegyében, nemes, birtokos szülőktől. Református, nős, püspök. Középiskoláit Pápán végezte, 1896-ban ugyanott tett érettségi vizsgálatot és Pápán végezte a teológiai akadémia négy évfolyamát is az 1886—1890. években. 1888-ban megszerezte az elemi népiskolai tanítói oklevelet is. Első lelkésziképesítő vizsgáját 1890-ben tette le Pápán. Ugyanakkor lelkészi szolgálatra bocsátották ki Enyingen. Második lelkészképesítő vizsgáját szintén Pápán tette le 1891-ben. Azután