1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Habsburg-Lotharingiai család teljeskorú férfitagjai - Vitéz József kir. herceg

402 milyen jól ismeri a parlamenti légkört és a politikai helyzetet. 1938-ban házasságot kötött Bocskay Katalinnal. A pannonhalmi ősi apátság templomában eskette meg Kelemen Krizosztom főapát. Vitéz József kir. herceg 1872-ben született Alcsüton. Atyja, József királyi herceg, a honvédség első főparancsnoka, anyja Klotild szász-kóburg és gothai hercegnő volt. Unokája József nádornak. Teljesen magyar nevelésben részesült. Az alsóbb katonai rendfokozatokon kiváló képességei folytán gyorsan haladt át. 1893-ban feleségül vette Auguszta bajor hercegnőt. Házasságukból három fiú és három leány született, akik közül ma József Ferenc királyi herceg, Zsófia; királyi hercegnő, László királyi herceg és Magdolna királyi hercegnő él. Auguszta királyi hereegasszonnyal együtt régóta élénken résztvesz minden magyar társadalmi mozgalomban. 1910-ben a király képviseletében ő zárta be trónbeszéddel a magyar országgyűlést. Már a világháború kitörése előtt elérte a vezérőrnagyi rendfokozatot és mint a 31. gyaloghadosztály parancsnoka vonult hadba. Először a szerbiai hadműveletekben vett részt és első fegyverténye Sabác bevétele volt. Az északi harctéren végigküzdötte a grodek—lembergi csatát és a Kárpátokig való visszavonulás nehéz harcait. Még 1914-ben a VII. hadtest élére került. A Kárpátok védelme után az olasz harctérre rendelték, ahol rábízták a legnehezebb védőszakasz: az Isonzo-vonal biztosítását. Több mint egy esztendőn át tartotta ezt a szakaszt a legsivárabb viszonyok között és sok nagy csatában állott helyt diadalmasan magyar ezredeivel. Katonái a bálványozásig szerették és egymás között „József apánk"-nak nevezték. 1916 őszén, az oláh hadüzenetkor, Erdély védelmét bízták rá és itt három hadseregével annak visszafoglalásában, majd az oláhok és oroszok letörésében nagy része volt. 1918 januárjában, az orosz-román fegyverszünet megkötése után visszakerült az olasz harctérre, mint a VI. hadsereg parancsnoka. A szerencsétlen kimenetelű piavei offenzívában hadserege érte el az egyetlen kimagasló eredményt: véres küzdelem árán elfoglalta a Montellot. Régi, lelkes szószólója volt az önálló magyar hadsereg gondolatának. A háború egész tartama alatt részletes naplót írt, melyet a forradalmak után a Magyar Tudományos Akadémia kiadott. Kiváló haditényeiért és az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért az összes hadikitüntetéseket megszerezte, az Erdély védelme körül szerzett érdemeiért pedig kivételesen és egyedül kapta meg a Szent István-rend nagykeresztjét a hadiékítményekkel és kardokkal. Egyébként a Mária Terézia-rend magyarországi szervezetének kancellárja. A háború alatt tábornagyi rangra emelkedett. Az összeomlás után hazatért és a forradalmak idején egy