1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Habsburg-Lotharingiai család teljeskorú férfitagjai - Vitéz József Ferenc kir. herceg

403 pillanatra sem hagyta el Magyarországot. A bolsevisták mint túszt kezelték, de az angol király kívánságára kénytelenek voltak szabadlábra helyezni. 1919 augusztus 5-én vállalta Magyarország kormányzóságát és kinevezte a Friedrich-kormányt. Szegedről Budapestre hívta Horthy Miklós akkori szegedi hadügyminisztert és kinevezte a magyar csapatok fővezérévé, hogy ezzel a két részre szakadt magyar hadsereget egyesítse. Augusztus 23-án azonban az antant közbelépésére kénytelen volt a kormányzóságról lemondani. Az aktív politikai életben 1927 óta mint a felsőház tagja vesz részt és csaknem minden fontosabb törvényjavaslat tárgyalásában felszólal. Munkásságát különben társadalmi, kulturális és jótékonysági mozgalmaknak szenteli. A József Műegyetem 1909-ben a műszaki tudományok tiszteletbeli doktorává avatta, a budapesti tudományegyetem 1916-ban, a kolozsvári pedig 1917-ben tüntette ki tiszteletbeli államtudományi, illetőleg orvosi doktori oklevéllel. Értékes irodalmi munkásságot fejt ki, vadászélményeit élvezetesen megírt könyvben adta ki, „A világháború, amilyennek én láttam" címmel megjelent hadinaplója pedig Európaszerte feltűnt a memoárirodalom számos munkája sorában is. Nagy feltűnést keltett 1929 március 2-án Kőrösladányban a magyar katona hősiességéről és a magyar nép erényeiről mondott beszéde, amely századik hősi emlékavató beszéde volt. A Magyar Tudományos Akadémia, amelynek addig tiszteletbeli tagja és az igazgatótanácsnak is tagja volt, Berzeviczy Albert halála után elnökének választotta meg. Tagja a Kisfaludy Társaságnak, tiszteletbeli tagja a Petőfi Társaságnak, védnöke a Magyar Földrajzi Társaságnak, fővédnöke a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának, tiszteletbeli tagja a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének. 1938 november 7-én a magyar honvédcsapatok élén az esztergomi hídon át vonult be Párkány községbe. A felszabadított részeken nagy lelkesedéssel fogadták, a világháború veteránjai különös szeretettel ünnepelték egykori hadvezérüket. Vitéz József Ferenc kir. herceg 1895-ben született Brünnben. József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony fia, nős, huszárőrnagy. Budapesten nevelkedett és itt végezte középiskoláit. A háború kitörésekor bevonult és egy ideig Arz, majd Boroevic vezérezredes hadseregében teljesített szolgálatot mint huszárhadnagy, később pedig mint huszárfőhadnagy. Bátor magatartását a hadikitüntetések egész sorával jutalmazták. Megkapta az I. osztályú tiszti ezüst vitézségi érmet is, amelyet csak ritka esetekben adományoztak. Különösen a Putna-völgyben lefolyt harcok során vonta magára vitézségével a figyelmet. A forradalmak idején sok üldöztetést kellett elszenvednie és a kom-